Álmodtam egy világot....


Késő van,fekszem az ágyamban körülötem minden csendes,én mégsem tudok aludni!
Hallgatom a csendet,és probálok a nehéz és fárasztó nap után állomba szenderülni.
Ó hogy vágyom már, a kincset érő pihentető álmot!
Lassan elalszom,már kerülget a pihentető álom!
Elaludtam,de hirtelen felriadtam!
Valaki vagy valami van a lakásban rajtunk kivül!Érzem!Korom sötét van semmit
nem látni,a redőny is leengedve,de tudom hogy van itt valaki!
Bénult zsibadás tör rám,az egész testem egy merő zsibadás,mozdulni nem tudok!
Ekkor egy hangot halok,nem a fülemel hanem bent a fejemben!
"Ne félj,hisz találkoztunk már"
Ez mind szép és jó-gondoltam-de ez engem most valahogy mégsem nyugtat meg!
Hirtelen feneketlen sötétségbe zuhantam,úgy éreztem hogy a zuhanásnak sosem lesz vége,
de egyszere egy dombon találtam magam,körülötem és amedig a szem ellátot vörös homok és
vörös kövek.Éreztem,hogy a hátam mögöt áll valaki de képtelen voltam megfordulni.
-Itt valamikor burjánzó élet volt,hallotam ismét a "fejemben"egy hatalmas civilizáció élte virág korát!
Ekkor új látvány tárult a szemem elé!
Városokat látam,ismeretlen légi járműveket az égen,vörösesbarna törzsü fákat, rézvörösen ragyogó levelekel,
nagyon sötétkék szinű folyókat és tavakat.Minden olyan gazdagnak,fejletnek,és nagyon rendezetnek tünt.
Magas égbe szökő tornyokat,mozgó járdán közlekedő lényeket akik nagyon hasonlítotak az emberhez de tudtam róluk hogy nem emberek!Messze voltam tölük egy dombról néztem az alatam elterülő csodát, igy az alatam nyüzsgő lényeket leírni nem tudom!Az egész olyanak tünt mint ahogy nálunk a tudomány, az Atlantiszi fejletséget, és pompát írja le!
Tudtam és éreztem,hogy ez a világ nemsokára egy hatalmas űrből jövő katasztrófa során elpusztul!
Tudtam hogy ennek a civilizációnak lesznek túlélői és tudtam,hogy egy másik bolygón újra megprobálják felépíteni
a civilizáciojukat!
De éreztem és tudtam,hogy az új élet kezdése nem fog nekik sikerülni,ezért az ottani életformát és fejletségi szintet fogják megváltoztatni,megformálják és alakítják az ottani történelmet!
Azok akik a katasztrófa útán itt rekedtek a föld allat építettek új civilizációt.
Minden téren alkalmazkodtak föld allati életükhöz,és ismét egy erős és virágzó kulturát építettek fel.
-Egy dombon állok előtem vörös homok és vörös kővek,messze előtem romok talán egy rég letünt civilizáció
emlékei,melyek egyben bizonyítékok is....de mire?
A hátam mögöt lévő valaki, "megszólalt".
-"Ismét mutatunk neked valamit,a tikokból,mindig csak keveset, mert ha eljön az idő te tudni fogod a részleteket
egy egészé formálni"!..............

Felébredek,reggel van,fáradtnak érzem magam nehezemre esik felkelni.
Fáj a fejem és minden tagom sajog,az álmom jár a fejemben!
Valóban álmodtam,vagy mi történt velem?Valóságos dolognak tünik ez az egész minden részletére pontosan emlékszem!
Nem tudom,hogy az ember menyire pontosan tud emlékezni az álmaira,de én tudom hogy ami velem történt nem lehetett
csupán csak álom!És most így visszagondolva már azt is tudom,hogy melyik bolygón jártam.........

SOMOGYI CSABA.