Pintér András: Nem minden ufó, ami fénylik!


Honnan jöttek az ufók?

Egyesek látni vélnek azonosítatlan repülő objektumokat, mások a nyomaikat fedezik fel, sőt vannak, akiket el is "raboltak" ezek a titokzatos szerkezetek! Egy dologban azonban megegyeznek: mindannyian szentül hiszik, hogy egy földön kívüli civilizáció képviselőivel kerültek kapcsolatba. A "hitetlenek" tábora az eddigi kutatási eredményekre alapozva azt állítja, hogy a földön kívüli civilizációk bolygónkon való megjelenésére semmilyen konkrét bizonyíték nincs. Megpróbálják tudományos alapossággal tárgyalni a jelenségeket, vagy legalábbis racionális magyarázatot keresni. Így pedig az is kiderül, hogy még az esélye is igen kicsi a látogatásnak.

Két homlokegyenest különböző meggyőződés került tehát szembe egymással, amely feszültségek kialakulását eredményezte. A viták sajnos ritkán mentesek az indulatoktól, ami a vélemények objektivitásának rovására is mehet. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteniük az ufóhívőknek: a tudományos eredmények évszázados alapokon nyugszanak, és a mostanában sokat szidott, de mégiscsak működő technikai civilizációnk vívmányai is ezeken az eredményeken alapulnak. Sokkal több tiszteletet érdemelnek tehát annál, semhogy kétes bizonyíthatóságú - vagy tévesen diagnosztizált jelenségek miatt megtagadjuk őket! Az állítólagosan paranormális jelenségekre adott magyarázatok pedig csak akkor lehetnek helytállóak, ha alkalmazhatjuk őket a normális jelenségekre is. Márpedig ezek magyarázata a legtöbb esetben olyan tudományos tételeken alapul, amiket a feltételezéseken túlmenően kísérletileg is igazoltak.

A tudomány azonban olyan bonyolult, összefüggő rendszert alkot, amelynek megértése és elsajátítása igen nehéz. Könnyebb tehát azt mondani valamiről, hogy természetfeletti, mint megkeresni a valódi, talán sokkal bonyolultabb magyarázatát.

Plazmagömbök és egyéb különös jelenségek

Az "intelligens plazmagömbök", minden bizonnyal a túlzott misztifikáció áldozatai lettek. A legtöbb róluk készült dokumentum valódisága megkérdőjelezhető. Az első lehetséges ok, hogy a felvétel szándékos hamisítvány, amely szenzációkeltés vagy félrevezetés céljából készült. A másik lehetőség amely valószínűleg sokkal gyakoribb - az egyszerű tévedésben rejlik. Elsősorban egyéni jellemzők, illetve környezeti tényezők játszhatnak közre. Az észlelés körülményeit nagy mértékben befolyásolják az előítéletek, amelyek aláássák a tárgyilagosságot. Az előítéletek kialakulásának legfontosabb eleme a hit és a meggyőződés, a pszichés beállítottság. Ha valaki nem képes elvonatkoztatni saját elképzeléseitől, könnyen téves észlelésekbe bocsátkozhat. Ha például megrögzötten kitart amellett, hogy Földünket nagy rendszerességgel idegen civilizációk képviselői látogatják, minden valószínűség szerint olyan dolgokat fog látni" amelyek ezt támasztják alá. A látottak talán mások számára nyilvánvaló, ismert jelenségek, azzal a különbséggel, hogy ők nem az előítéletek alapján észlelnek. Fontos a háttérismeret mennyisége, amellyel az észlelő a környezetével kapcsolatban rendelkezik. Egy afrikai törzs tagjai az égen suhanó repülőgépet (számukra ufót) minden bizonnyal földön kívüli, de legalábbis isteni eredetűnek fogják tartani, míg a jóval nagyobb technikai tudással rendelkező városi ember számára nyilvánvaló, hogy csak egy ember alkotta szerkezetről van szó. Valószínű tehát, hogy több, az éjszakai égen haladó objektumot fog "azonosíthatatlannak" tartani az, aki az égboltot, a csillagokat, csillagképeket kevéssé ismeri. A csillagászok gyakran legyintenek az ezzel kapcsolatos híresztelésekre, ami érthető is, hiszen ők jól ismerve az égi objektumok helyét oly sokszor derítettek már fényt tévedésekre, csalásokra. Ők valamiért még nem találkoztak ismeretlen tárgyakkal az égen.

Plazmagömb-észlelési kísérleteim

1998 júniusában került kezembe az Ufó-atlasz, amely egy budapesti mérnök, Verőczei W. Ernő plazmagömb-észleléseinek összefoglalóját és az észleléshez fontos tudnivalókat tartalmazza. A szerző szerint a könyv segítségével bárki ufókutatóvá válhat.

A dolog megindította a fantáziámat, kíváncsi voltam, vajon tényleg létezik-e a jelenség, és ha igen, mit láthatunk valójában? A könyvhöz mellékelt videó- és fényképek megtekintése után ismerőseim nagy része személyiségi jogokat sértő megjegyzéssel legyintett egyet és úgy gondolta, hagyjam az egészet saját magától elhalni. Valószínűleg ez fog történni, mivel a hazai ufókutatók nagy része már elhatárolta magát ettől a területtől és művelőjétől.

De - mint azt dr. Fried Ervin a legutóbbi szkeptikus találkozón meg is jegyezte - attól, hogy valakire legyintünk vagy kinevetjük, még lehet igaza. Ennek figyelembe vételével próbáltam tudományos módszerekkel végiggondolni és megvizsgálni a jelenséget. Először is: korántsem ismerünk még minden légköri jelenséget, és emiatt nem dönthetjük el azonnal, hogy a látottak természetes eredetűek, vagy netán természetfeletti jelenségek. A repülő csészealjak létezése pedig nem bizonyított, de ha mégis léteznének (aminek esélye ugyebár nem nulla), akkor sem lehet kétkedés nélkül elfogadni a szerző véleményét, mely szerint a plazmagömbök "nem mások, mint a nagy csészealjak megfigyelő szondái, robotjai"!

Tapasztalatgyűjtés céljából rövid észleléssorozatba fogtam. Nagy előnyt jelentett, hogy az Atlasz által megjelölt területek egyike éppen Székesfehérvár közelében, lakóhelyemtől nem túl messze fekszik, s szüleim többször is kivittek autóval. A látottakról feljegyzéseket készítettem.

A könyv írója a helyszínt úgy emlegeti, mint az egyik legjobb, legbiztosabb észlelőhelyet, ahol 0-5 perc várakozás után 2-3 másodpercre megjelenik egy villogó plazmagömb a szemközti dombok között. Mindez Székesfehérvár határában található, a Zámolyi út 4. km-énél, egy gabonatáblában, amelyen földút vezet keresztül. Ezen az úton a megadott módon, kb. 2-300 métert gyalogoltam befelé, ott megálltam és figyeltem, de még 10-15 perc után sem tapasztaltam semmi rendelleneset.

Minden, amit láttam, megszokott volt, a szemközti dombvidék villódzó fényeitől a város közvilágításáig. Nyolc észlelés után elmondhatom, hogy nem láttam semmit, ami akár csak távolról is emlékeztetne a mérnök által leírtjelenségre, pedig az esetek 90%-ában a megadott feltételek mind teljesültek: "Holdmentes időben menjünk, ha páramentes a levegő (ÉNy-i szél van)". Amikor mégsem, akkor is legfeljebb az ég volt felhős. Ez utóbbi azonban a szerző szavai alapján nem akadály: "Ha csillagos az ég, akkor az összes ufójelenséget láthatjuk. Ha nem csillagos az ég, akkor csak a talaj-közelit". Sőt! "A talajközeli plazmagömb akkor is látszik, ha a Hold kis sarló és felhők takarják, de talajközelben nem párás a levegő ". Márpedig a dombok felett lebegő, pulzáló fénypont, amit a leírtak alapján ezen a területen várni lehetne, csakis talajhoz közeli lehet, mert a szerző rendszerezése szerint egyedül ebbe a kategóriába sorolható be. Érdekes módon Verőczei úr szerint nehéz észrevenni, mert "intelligens módon" elvegyül a nátriumgáz lámpák között, amelyek a dombvidéket tarkítják. Azt is leírja, hogy a videófelvételek utólagos elemzésével megállapítható, mely fényfoltok erednek a lámpáktól és melyik az intelligens plazmagömb! Módszerként a következót jelöli meg: "A videófelvételeken más ütemben villódzik a fénye, mint a közelében lévő lámpáké, a lassításon ez jól látszik".

Azt hiszem, ez meglehetősen erőltetett módszer. A távoli lámpák fényének ingadozása, mozgása ugyanis a lámpák és az észlelő között lévő légrétegek hullámzásából és ily módon megváltozott optikai tulajdonságaiból (sűrűség, törésmutató) ered. A hullámzás (szcintilláció) oka legnagyobb részt a légrétegek hőmérsékletének ingadozása. Talajközelben pedig sokkal erősebben tapasztalható mindez, mint nagy magasságban.

Általában, derült idő esetén a délutáni óráktól kezdve a talaj hőleadása nagyobb mértékű, mint amennyi hőt felvesz a napsugárzásból. Napnyugta után pedig csak a talaj sugároz ki hőt, így az derült ég esetén szabadon távozva a levegő folyamatosan hűl le. A talaj közelében pedig a hő áramlásának következtében a légréteg hullámzását tapasztaljuk. De ezenkívül is sokféle objektum lehet talajközelben, amely hőt bocsát ki, ily módon hozzájárulva a szcintilláció jelenségéhez. A megjelölt helyen például a jelenleg is működő kincsesbányai bauxitbánya közelsége közrejátszhat a jelenség létrejöttében, hiszen környezeténél nagyobb hőleadást folytat. Ha pedig a hőleadás mértéke különböző az észlelt terület egyes részein, akkor a remegés, vibrálás más-más ütemben történik. Természetesen sokkal egyszerűbb ilyenkor gondolkodás nélkül kimondani, hogy plazmagömbről van szó, és valljuk be tetszetősebb is, mint az általam felvetett földhözragadtabb változat. Utóbbinak mindössze egy előnye lehet: nem hit kérdése, hanem tudományosan is igazolható.

A plazma(?)gömbök tudományos kutatásának lehetőségei

Ami a levegőburok ionizált voltát illeti ránézésre nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy valóban az-e, még akkor sem, ha fényes a jelenség. Pedig a plazma kifejezés ezt jelenti. Plazma halmazállapotú testet nem sokat ismerünk. A Nap viszont például egy óriási plazmagömb. Vajon intelligens is? A régi időkben, valamint a mai természeti népek esetében a Nap mint fontos természeti elem (istenség), általában bölcs és mindentudó. Találtunk tehát egy intelligens plazmagömböt?!

De vajon a Székesfehérvár melletti jelenségek is plazmagömbök-e? Aligha. A legmeggyőzőbb az lenne, ha spektroszkópiai méréseket tudnánk végezni, amelyek segítségével elkülöníthetők lennének a környezetüktől. Az ilyen és hasonló mérésektől azonban az atlasz szerzője elhatárolja magát azt állítva, hogy semmi szükség rájuk és a kétkedő tudósokra. (Számomra furcsa módon, mindezek ellenére mégis nehezményezi, hogy inkább foglalkoznak mással, "minthogy ingyen eljöjjenek megnézni egy forradalmian új felfedezést, amely Magyarországon látható".)(*) Csakhogy ezt eddig rajta kívül nagyon kevesen látták és nem valószínű, hogy egymástól függetlenül. Tehát megint nem beszélhetünk tárgyilagosságról az ügyben. Ám a jelenségek létezését (ha nem is plazmagömbökként) érdekes mérésekkel mégis igazolni lehetne feltéve, hogy valóban léteznek.

Fel lehetne használni például a rádióhullámokat oly módon, hogy adóberendezéssel irányított mikrohullámú sugarakat bocsátanánk ki a tér minden irányába. A visszaverődő sugarakat felfogva lehetővé válik a környező tárgyak távolságának meghatározása. Így aztán a tereptárgyak ismeretében a nem odaillő testeket ki lehet szűrni. Ezt követően mozgásukat tanulmányozva mibenlétükre is fényt deríthetünk. Egy másik módszerrel a test elektromosan vezető (esetleg ionizált) volta is hellyel-közzel megállapítható, itt azonban sokkal kisebb területet lehet "lefedni", mint az imént említett radartechnikával. Az eljárás a következő: egy rádióadó mellett, attól lehetőleg nagy távolságra, körben elhelyezünk rádióvevőket. (Fontos, hogy lehetőleg ne legyenek az adó és a vevő között olyan tárgyak, amelyek árnyékolhatják a vételt.) Így, ha valamelyik vevő közelében esetleg ionizált (tehát elektromosan vezető) test tartózkodik, vagy halad el, azon a sugarak megtörnek, illetve szóródnak, minek következtében az illető vevőn a vett jel sokkal gyengébbé válik, illetve zavarok keletkeznek benne. Ettől kezdve már csak azt kell eldöntenünk, hogy milyen távolságra található az a bizonyos tárgy, végül meg kell állapítani, mi is volt, amit észleltünk.

Fontos azonban, hogy mindent pontosan, objektíven lejegyezzünk, illetve megörökítsünk beleértve a megfigyelés pontos körülményeit is (helyszín, eszközők, időjárás, stb.). A felvételeket úgy kell készíteni, hogy azok alapján méréseket is lehessen végezni, tehát viszonyítási alapul szolgáló részletei is legyenek a felvételnek (pl. ismert méretű, színű, fényességű tereptárgyak).

A kritikai szemlélet fontossága

Dr. Ádám György professzor a már említett szkeptikus találkozón arra figyelmeztetett, hogy "az emberi pszichikum csapdáit messzemenően figyelembe kell venni a különböző hiedelmeknél". A fanatizmus kialakulásában nagy szerepe van a hiszékenységnek, amin - többek között - a megfelelő mennyiségű tudásanyag elsajátításával lehetne megváltoztatni.

Észleléseim teljes eredménytelensége után nyilvánvalóvá vált, hogy a legbiztosabb, ha mindenről igyekszünk saját tapasztalatokat gyűjteni, vagy próbáljunk meg tudományosan alátámasztott véleményekre építeni. Mindez alapul szolgálhat a kritikus gondolkodás kialakulásához.

Köszönetnyilvánítás - ezúton szeretnék könetet mondani a munkámhoz nyújtott segítségért dr. Almár Ivánnak, dr. Czelnai Rudolfnak, Kondár Katának, dr. Mészáros Istvánnak, Papp Lászlónak, A Szabadművelődés Házának, a Teleki Blanka Gimnáziumnak, valamint szüleimnek

(*)Verőczei 1955 júliusában tudósokat hívott meg, hogy beavatásukkal hitelessé tegye elképzeléseit. Az összejövetelen meghívottként jelen volt dr. Almár Iván is, aki kérdésemre azt válaszolta, hogy az atlasz szerzője elzárkózott a tudományos igényű kutatásoktól, mondván, hogy ő látta mindezt és minden úgy van ahogy elmondta