A kongói UFO-roncs.
... 2008.01.15. 18:35
Egyes amerikai hivatalok irattáraiból időnként különös akták kerülnek elő, amelyek cáfolni látszanak azt a széles körben hangoztatott hivatalos álláspontot, hogy a kormányszervek és egyéb hivatalos szervezetek nem foglalkoznak UFO-kutatással. Jelen esetben egy olyan jelentésbe olvashatunk bele, amely az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) archívumából származik, és amelyet 1992. február 10-én oldottak fel a titkosítás alól...
A kongói UFO-roncs.
Egyes amerikai hivatalok irattáraiból időnként különös akták kerülnek elő, amelyek cáfolni látszanak azt a széles körben hangoztatott hivatalos álláspontot, hogy a kormányszervek és egyéb hivatalos szervezetek nem foglalkoznak UFO-kutatással. Jelen esetben egy olyan jelentésbe olvashatunk bele, amely az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) archívumából származik, és amelyet 1992. február 10-én oldottak fel a titkosítás alól.
Felderítési jelentés
A Kongói Köztársaság területén talált fémtárgy elemzése, amely állítólag egy azonosítatlan repülő objektumból származik
I. rész
1. Ennek a beszámolónak az a célja, hogy ismertesse annak a fémtárgynak az elemzése során talált eredményeket, amely a Kongói Köztársaság Kerekena településének közelében találtak. A fémdarab egy keresőakció során került elő, amelyet azt követően rendeltek el, hogy egy azonosítatlan repülő objektum robbant fel a levegőben, majd csapódott a talajba.
A roncsdarab megtalálása, illetve a katasztrófa valamikor 1963. október 10. és 15. között történt. Sem az UFO-ról, sem a lezuhanásának és megtalálásának körülményeiről nincsenek információk, kivéve azt, hogy az objektum kelet-nyugati irányban repült.
II. rész
2. A roncsdarab megtalálásának pontos helye nem ismert, akárcsak a becsapódásának körülményei sem. Az viszont jól látható, hogy a fémtárgy magas hőmérsékletnek volt kitéve, mielőtt becsapódott volna. Érdekes módon a becsapódás csak kevés, illetve észrevehetetlen deformációt hozott létre a roncsdarabon.
Maga a fémtárgy (olvashatatlan, talán 36.41) gramm súlyú, anyagát tekintve vasszerű, méretei 5.66 cm x 4.39 cm x 2.54 cm.
A roncsdarab teteje és oldala lekerekített formájú és feltehetőleg magas hőmérsékleten, olvasztással kialakított. Az alján található U alakú horony egy beleilleszkedő részegység számára lehet kialakítva, de ezt nem találták meg. A roncsdarab felületén hat darab, bordaszerű kiemelkedés látható.
III. rész
3. A roncsdarab feltehetőleg egy elektromos berendezés része, talán egy generátor vagy feszültségszabályzó védőburkolatának egy darabja.
4. A roncsdarabot egy 25 centiméter vastag szilíciumacél lemezbe ágyazódva találták meg, amely valamilyen acél alkatrész tartozéka volt.
5. A roncsdarab anyaga, gyártási metódusa, méretei és egyéb jellemzői nem teszik lehetővé a származási ország meghatározását.
6. A roncsdarab felszíni vizsgálata és mikrostruktúrális elemzése azt mutatja, hogy az anyag 1370 Celsius-fok fölötti hőmérsékletnek volt kitéve.
IV. rész
7. A roncsdarab fajsúlya közel áll az (olvashatatlan) és a felületén erős oxidáció figyelhető meg. Bár a tárgy semmilyen deformációt vagy torzulást nem mutat, kétséget kizáróan nagy sebességgel mozgott, miközben felforrósodott állapotban volt.
8. A vasszerű anyag gyártása többé-kevésbé hagyományos eljárásokkal történhetett, akárcsak egy megszokott elektromotor esetében.
A burkolatlemezek 2,5 mm vastag acéllemezek, amelyeket sajtolással alakítottak ki. Ezeket a lemezeket egy 10,5 mm átmérőjű acéltengelyre vagy tüskére erősítették rá – rézelemekkel. A gyártás feltehetőleg magas hőmérsékleten és nagy nyomás alatt történt.
9. A roncsdarab hosszanti metszete láthatóvá tette, hogy a burkolólemezek nem párhuzamosak a hosszanti tengelyre, hanem merőlegesek. A kialakítás nagyban hasonlít a nagyteljesítményű RFM-motorok (elektromotorok) felépítéséhez. A bordák olvadt állapota arra utal, hogy magas hőmérsékletnek voltak kitéve.
10. A mikrostrukturális elemzések szerint a burkolólemezeket előbb magas hőmérsékletre hevítették, majd nagyon lassan hűtötték le.
11. A burkolólemezek között rézelválasztók vannak, amelyeket akkor helyeztek el, amikor a darab felhevített állapotban volt.
12. Az acéltengely vagy tüske kémiai összetétele:
Szén, mangán, szilícium, nikkel (kevesebb, mint 0.1%), króm (0.37%) és molibdén (kevesebb, mint 0.01%).
13. A burkolólemezek kémiai összetétele:
Mangán (25%), nikkel (kevesebb, mint 0.1%), molibdén (kevesebb, mint 0.01%), króm és szilícium.
A szerző megjegyzései:
Sajnos a dokumentum helyenként olvashatatlan, az NSA ilyen formában hozta nyilvánosságra. A szövegben külön jelöltem azokat a részeket, ahol ilyen kivehetetlen szavak vagy mondatok szerepelnek. A mellékelt illusztrációk is rendkívül gyenge minőségűek, ezért bemutatásuk lehetetlen. Hogy az Olvasó mégis képet alkothasson, a roncsdarab egy tenyérben elférő, kupola alakú tárgy, amelynek külső felszínén bordák látszanak, olyasfélék, mint a hűtőbordák egy motoron. A belső felszín sima. Ebből ered a feltételezés, miszerint a darabnak egy forgó alkatrész burkolatának kell lennie, a tárgy felszínén végigfutó bordák pedig a forgás során fejlődő hő levezetésére szolgálhattak.
|