Új Atlantisz-jelölt

A Gibraltár közeli tengerszint-emelkedés vizsgálata alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy Atlantisz valóban létezett, és ténylegesen is ott, ahol Platón gondolta.

Úgy tűnik, igaz lehet a legenda Atlantiszról. A Platón műveiben emlegetett, Herkules oszlopain, vagyis a Gibraltári-szoroson túl létezett sziget létezésére talált bizonyítékokat egy francia tudós.
Az Aix en Provence Egyetemén dolgozó Jacques Collina-Girard kutatásaihoz a tengerszint változásainak adatait használta fel, amelyek arról győzték meg, hogy valóban, Gibraltártól nyugatra egykor egy tekintélyes méretű sziget volt található.

Eredetileg a francia tudós az emberek Európából Észak-Afrikába vándorlását vizsgálta, elsősorban azt vizsgálva, hogy a kőkorszaki emberek képesek voltak-e átkelni a Gibraltári szoroson. Ezért feltérképezte az egykori tengerszintváltozásokat. Az adatok alapján elkészítette az akkori európai tengerpartok térképét. Akkoriban a tengerszint kb. 130 méterrel alacsonyabb volt, mint ma. A térképen pedig megtalálható egy ősi szigetvilág, egy nagyobb szigettel, nagyjából ott, ahol Platón szerint Atlantisz létezett.
Kb. 11000 évvel ezelőtt a jégkorszak végével a felolvadó gleccserek miatt a tengerszint gyorsan emelkedni kezdett. A vízszint egy évszázad alatt 2 méterrel emelkedett, ami azt eredményezte, hogy a szigetvilág elmocsarasodott, majd 9000 évvel Platón előtt az Atlantiszt is magukba foglaló szigeteket elnyelte az óceán.

Persze, Platón ismertetője Atlantiszról nem fedi teljesen a valóságot. Collina-Grirard a megtalált sziget méreteit 14 km hosszúnak, és 5 km szélesnek becsli, míg Platón szerint Atlantisz nagyobb, mint Líbia és Ázsia együttvéve. A francia kutató szerint az ellentmondást az okozhatta, hogy a történet továbbterjedésekor az egyiptomi, és a görög mértékegységek gyakran keveredtek, így az átváltások miatt Atlantisz lassan irracionális méretűre „nőtt”. A másik érdekesség, hogy Platón szerint a szigetet vulkánkitörés süllyesztette el, Collina-Girard szerint erre az a magyarázat, hogy a görögök jól ismerték a vulkáni tevékenységek pusztító erejét, így a sziget pusztulásának hihetőbb változata lehetett a korabeli közönség szemében a vulkánkitörés.


(NewScientist)