Megnyílt a híres angol UFO-akta Az első típusú találkozás katonákkal történt Az egyik legismertebb angliai UFO-eset részletei 20 év után napvilágra kerültek, mivel az angol védelmi minisztérium feloldotta a titkosítást. A hírhedt Rendlesham dossziék tartalmát eddig mindössze 20 ember ismerte. Az irathalmaz egy olyan esetet ír le, melyben az Amerikai Légierő és az Angol Légierő suffolki bázisának katonái a főszereplők. Az eset 1980. december 27-én történt, amikor is egy pár amerikai katona szemtanúja volt, ahogyan a sötétben egy kék fénnyel világító tárgy lebeg. A "Megmagyarázhatatlan fények" című beszámolóban Charles I. Halt, az Angol Királyi Légierő alezredese elmeséli találkozását a "vörös, napszerű fényben ragyogó" tárggyal, amint az áthaladt a fák között. A szkeptikusok természetesen bolondnak nézték a szemtanúkat, mondván egy közeli világítótorony vakította el őket. Az angol ombudsman azért is döntött a dokumentumok nyilvánosságra hozatala mellett, mert azokban semmi olyan információ nincsen, mely már ne lenne ismert a nagyközönség előtt. Az incidenst az egyik legjelentősebb első típusú találkozásnak tartják, mely majdnem egyenértékű az 1947-es roswelli UFO-katasztrófával. Az objektumot fémszínű, háromszög alakú, megközelítőleg 2-3 méter átmérőjű, és ugyanilyen magas tárgynak írják el. Bár sokan nem hittek a szemtanúknak, a találkozás másnapján három benyomódást találtak a fűben, melyek magas béta- és gammasugarakat bocsátottak ki. A szemtanúk beszámolója 1980. december 27-én kora reggel, két rendőr - az Amerikai Légierő tisztjei - szokatlan fényeket pillantott meg a woodbridge-i RAF - Angol Királyi Légierő - támaszpont hátsó kapujánál. Azt gondolván, hogy egy repülőgép zuhant le, vagy hajtott végre kényszerleszállást, engedélyt kértek, hogy megvizsgálhassák a területet. A szolgálatos repülésirányító válaszolt a kérésre, és engedélyt adott három őrszemnek, hogy körülnézzenek. A katonák azonban nem repülőgépet, hanem egy idegenszerű, fénylő objektumot pillantottak meg az erdőben. A tárgy fémes színű, háromszög alakú, megközelítőleg 2-3 méter átmérőjű és magasságú objektum volt. Az egész erdőt bevilágította egy erős fehér fénnyel. A tárgy tetején egy vörös fény pulzált, és egy halom kék fény volt alatta. Lebegett, és legalább három lába volt. Amint az őrszemek megközelítették, az UFO átmenőverezett a fák között majd eltűnt. Ugyanekkor egy közeli farmon őrült hangzavarba kezdtek az állatok. Az objektum egy óra múlva még egy rövid időre feltűnt a támaszpont hátsó kapujánál. Az egyik szemtanú szerint, amikor közelebb ment érezte, hogy a levegő megtelik elektromossággal. Érezni lehetett a bőrön. Ezután sikerült elég közel mennie ahhoz, hogy bizonyos sajátságokat megfigyeljen. "A hajó bal felső oldalán egyfajta felirat látszott, 15 centiméteres szimbólumokkal. Ismerősnek tűntek, de nem tudtam megállapítani miért " - mondta. Másnap három, mély benyomódást találtak a fűben, pontosan azon a helyen, ahol az objektum leszállni látszott. A következő éjjel megvizsgálták a terület sugárzását. A béta- és gammasugárzás 0,1 milliröntgen volt a három benyomódás közelében, és az általuk formált háromszög közepében. Egy közeli fán is 0,05-0,07-es értéket mértek, legalábbis a fa leszállási hely felé néző oldalán. Halt ezredes - az egyik szemtanú - a kihallgatás során kitartott amellett, hogy a dokumentumba illesszenek be egy függeléket, ugyanis az ő története itt még nem ért véget. A következő éjjelen sokkal nagyobb UFO-aktivitást észleltek a Rendlesham erdőben. "Egy vörös, napszerű objektumot láttam a fák között. Lassan mozgott és pulzált. Az egyik ponton úgy tűnt fénylő részecskéket dobál ki magából, majd hirtelen 5 elkülönülő, fehér objektumra esett szét és eltűnt." Rögtön ezután három, csillagszerű tárgyat látott az égen, kettőt észak, egyet dél felé. A tárgyak nagyon gyorsan mozogtak, hihetetlenül éles szögben, miközben vörös, zöld és kék fényt bocsátottak ki magukból. Az északi tárgyak ellipitikus alakúnak tűntek és egy vagy két óráig is az égen maradtak. A déli objektum ezzel szemben 2-3 órán át látható maradt, és időről-időre egy fénysugarat bocsátott ki magából. Az amerikai légierő akkor és ott visszautasított bármiféle felvilágosítást az első típusú találkozásról mondván, az események a támaszponton kívül történtek, így az angol védelmi minisztérium hatáskörébe tartoznak. A védelmi minisztérium viszont csak annyit közölt, hogy semmilyen radaraktivitást és egyéb bizonyítékot nem találtak az ügyre vonatkozóan. Az illetékeset itt is a közeli világítótoronyra kenték az esetet. Mindenesetre érdekes, hogy ha semmi sem történt, miért titkosították a dossziét 20 évre?