Mikó Bálint: Mit akarnak az idegenek. Interjú David Jacobsszal. David Jacobs neve nem ismeretlen a Színes UFO olvasói előtt. A neves ufológusnak – aki mellesleg a Temple University professzora –, számos cikke és tanulmánya is napvilágot látott már fordításban lapunk hasábjain. Jacobs több mint harminc éve kutatja az idegenek titkait, és írt jó néhány, a témába vágó bestsellert is. Nézetei pár évvel ezelőtt gyökeresen megváltoztak, és legújabb kötetében, a fölöttébb hosszú című The Threat: What The Aliens Want And How They Plan To Get It-ben (A fenyegetés: Mit akarnak az idegenek, és mi módon kívánják megszerezni?) már egy igencsak sötét jövő képét tárja elénk. Mi célból tartózkodnak bolygónkon az idegen civilizációk képviselői? Mit akarnak tőlünk? Csak nem kozmikus rabszolgákként fogjuk végezni? Erről és még néhány hasonlóképp fontos dologról kérdeztük Jacobs professzort. Színes UFO: Vágjunk rögtön a közepébe… Ön szerint mit akarnak az idegenek? David Jacobs: Ez a legégetőbb kérdés. A könyvem is ezzel kezdődik. Mit akarnak? Miért vannak itt? Mi is történik valójában? Csaknem három évtizede foglalkozom már az eltérítésekkel, és szinte végig bizakodó voltam űrbéli rokonaink céljait illetően, de három évvel ezelőtt minden álmom szertefoszlott… Rettenetes dolgok nyomaira bukkantam. Az idegenek nem azért jöttek ide, hogy csak úgy vizsgálgassanak bennünket, kísérletezgessenek velünk, meg ilyesmi. Szigorúan titkos küldetést teljesítenek, konkrét céljaik vannak. Egy alaposan megtervezett programjuk van, ami lassan végső fázisába jut. Ennek a programnak a lényege nem az eltérítésekben keresendő. Az eltérítések csupán a nagy egész egy aprócska szeletét képezik. Hosszú időbe telt, mire a sok kis részletből ki tudtam rakni a teljes képet, és amit ekkor láttam, hihetetlenül megrémített… Az eltérítések egyetlen célt szolgálnak: egy tenyésztési programot, amit nevezhetünk akár hibridizációs programnak is. Ezért találkozhatott annyi eltérített az emberhez némileg vagy nagyon is hasonlatos idegenekkel is a csészealjak fedélzetén. Ezek a lények valójában a hibridizáció különféle fázisaiban lévő kísérleti alanyok voltak. A végső cél az ember tökéletes másának megteremtése, melynek segítségével az idegenek szép lassan uralmuk alá vonják majd a Földet… Az integrációs program már régen beindult. A tökéletes hibridek felnőttkorba érve beépülnek az emberi társadalomba, és minden nehézség nélkül válnak annak teljes jogú tagjaivá. Látszólag hétköznapi emberek… Látszólag… Előbb-utóbb a politikai életben és hasonlóan fontos területeken láthatjuk őket viszont, és garantálhatom, hogy mindent megtesznek majd azért, hogy minél hamarabb váljunk saját bolygónk másodrendű polgáraivá! Színes UFO: Mindez nagyon utópisztikusan hangzik. Gondolja, hogy végül az idegenek rabszolgái leszünk? David Jacobs: Sokáig voltam én is bizakodó, a saját magam által kreált rózsaszín ködben éltem, csakúgy, mint az eltérítettek, akiknek az agyát szintén telefújták valamiféle köddel. Ők azt hiszik, hogy az idegenek a barátaik, a jóakaróik, valami olyasmik, mint a távol lakó, gazdag nagybácsi, aki azért néha gondol rájuk. Elvégzik a feladatukat, felszedelőzködnek, aztán majd bájmosolyt öltve integetnek ki a csészealj ablakán a lentről bámuló eltérítettek népes táborának: “Sziasztok, köszönünk mindent, jó volt nálatok… Puszi!”. Ennél naivabb dolgot el sem tudok képzelni! Mindannyiunkat átvertek! Fel kell ébrednünk, amíg nem késő! Az idegenek nem azt akarják, hogy féljünk tőlük. Ha ez történne, akkor még mindig meglenne egy esetleges lázadás lehetősége. Az integráltak majd szépen átmossák az agyunkat, és azt fogjuk hinni, hogy minden nagyon szuper, hogy soha sem volt jobb dolgunk, mint most. Közben persze nem leszünk mások, csak az ufonauták ostoba kis játékszerei, aki elvégzik helyettük az alantasnak számító munkákat. Össze kell szednünk magunkat, amíg nem késő, mert különben kénytelenek leszünk Orwell szörnyűséges Nagy Testvérének világában élni… Színes UFO: Ugye azt mondta, hogy az idegenek már jócskán túl vannak a kísérleti stádiumon? David Jacobs: Igen. A bátortalan tapogatózás ideje lejárt, a program megvalósítása gőzerővel folyik, 24 órában… Színes UFO: Említette, hogy az eltérítetteket megtévesztik. Milyen eszközökkel érik el a kívánt hatást? David Jacobs: A megtévesztés egyik legfontosabb eszköze az elme hamis képekkel való elhalmozása. Ezek alatt a hamis képek alatt legfőképp az idegenek által az eltérítettek agyában gerjesztett különféle katasztrófákkal kapcsolatos víziókat értem. Az eltérítettek többsége egy idő után mindig elkezd valamilyen üzenetet közvetíteni. Ezek általában a Föld sorsával foglalkoznak, azzal, hogy milyen csúfos véget fog érni az emberiség nemtörődömségének következtében. Az eltérítettek profetikus vízióiban leggyakrabban a következő elemek fordulnak elő: atombomba robban, és minden megsemmisül, aszteroida vagy üstökös ütközik a Földnek, árvíz pusztít, éhínség kínozza az embereket, pestisjárvány tör ki, a világ egy hatalmas háborúban lassan felőrli önmagát. Ezek a lehetőségek mind fennállnak, és nem szabad őket figyelmen kívül hagynunk, de az ufonauták egészen más szándékkal plántálták ezeket a szörnyűséges képeket az elrablottak fejébe, mint ahogy azt mi gondoljuk. Csupán azt a látszatot akarják kelteni, hogy az eltérítetteken keresztül figyelmeztetni szeretnének minket közelgő végzetünkre, hogy valójában nagyon is aggódnak miattunk. Nem akarják, hogy megtudjuk, miben sántikálnak, különben rögtön összefognánk ellenük. A titokzatos jó barátok szerepében tetszelegnek, miközben az életünkre törnek, és sárba akarják tiporni az egyén szabadságát! Színes UFO: A könyvében arról is ír, hogy az idegeneket a látszólag triviális földi dolgok jobban érdeklik, mint mondjuk a politika vagy a gazdaság… David Jacobs: Ez így van… Az ufonauták hihetetlenül nagy ismeretanyaggal rendelkeznek már a technológiai fejlettségünket illetően. Amire ebben a fázisban különösen kíváncsiak, az nem más, mint az emberek hétköznapi dolgai, reakciói. Ezeket nem tudják csak úgy betáplálni a hibridek agyába, mindent maguknak kell elsajátítaniuk, vagy megtanulniuk. Az általam kezelt eltérítetteknek gyakran tesznek fel olyan kérdéseket űrbéli elrablóik, hogy például mire való egy kutya. A földlakó erre azt válaszolja, hogy a kutya az ember legjobb barátja, a legmegbízhatóbb társa. Az idegenek persze értetlenkednek, de azért úgy tűnik, nagyon is az eszükbe vésik ezt a fontos információt. Mi másra utal mindez, mint arra, hogy az integrációs programot próbálják tökéletesíteni? Sosem kérdeznek olyat, hogy ki ma az USA elnöke, mi a legjobb víztisztítási módszer. Nem érdekli őket semmi, ami a kultúránkkal, gazdaságunkkal, vagy a politikával kapcsolatos. Miért is érdekelné őket, hiszen ilyen szempontból már mindent tudnak rólunk! Ami igazán izgatja őket, az az emberi faj pszichológiája, hétköznapi szokásai. A hibridek minden adattal el lesznek látva, afféle szellemi Superman-ként fognak járni közöttünk. Már ez is kissé furcsa lesz, de mi buktathatná le őket igazán? Ha különös szokásokat vennének fel, őrültnek tűnő dolgokat csinálnának a mindennapi életben, amik aztán felkeltenék a mindig kíváncsi szomszédok figyelmét. Előbb-utóbb valamelyikük elbaltázna valamit, és kitörne a pánik… Ezt az idegenek nem engedhetik meg maguknak! Túl régóta tervezik a Föld gyarmatosítását ahhoz, hogy egy ilyen apró banánhéjon csússzanak el, romba döntve ezzel minden elképzelésüket. Biztosra mennek, nem bíznak semmit a véletlenre… Színes UFO: Nem gondolja, hogy a nézetei még az ufológia keretein belül is szokatlannak, mondhatni szélsőségesnek hatnak? Mi a véleménye az Önnel alapjában véve ellentétes véleményen lévő kollégáiról, például John Mackről, vagy Budd Hopkinsról? Rossz úton járnak? Félrevezették őket? Több évtizedes munkájuk egy lyukas garast sem ér? David Jacobs: Mack és Hopkins rengeteg eredményt értek el, a szakma úttörőinek számítanak, ezért badarság olyasmit állítani, hogy feleslegesen fáradoztak volna hosszú éveken át. Az viszont már eléggé kellemetlen probléma, hogy a végső konklúziót nem, vagy tévesen vonták le. Elkövettek egy alapvető hibát, amit egyetlen objektív kutatónak sem szabad: egy idő után felhagytak a bizonyítékok keresésével, és maguk is egyre inkább hinni kezdtek az általuk kezelt eltérítettek élményeiben. A hangsúly a hiten van. Nem hinni kell a dologban, hanem a külön e célra való speciális módszerekkel meggyőződni a hitelességükről. Hopkins és Mack egyre inkább hanyagolták a megbízható módszerek használatát, és végül ez vezetett ahhoz, hogy ma már szinte afféle new-age guruként tartják számon őket, nem pedig tudományos munkát végző szakemberekként. Készségesen elhitték, hogy az idegenek amolyan tudatformáló szuper-Buddhák, angyali küldöttek, meg ki tudja mi a fenék; hogy eltérítettek milliói élnek szerte a világban és mellesleg jól menő praxist építettek ki maguknak. Valóban eltérítettek sokaságáról van szó, tízezrekről, de nem százezrekről vagy milliókról! Hopkinsék bizonyos értelemben lejáratták az ufológia eltérítésekkel foglalkozó ágát, és bizalmatlanná tették a közvéleményt és a médiát az egyre sűrűsödő, állítólagos eltérítettekből álló massza iránt. Az ember a végén még azt gondolhatja, hogy lepaktáltak az idegenekkel, és szándékosan teszik magukat nevetségessé, hogy ezzel is eltereljék a figyelmet a valós fenyegetésről! Színes UFO: Mi hát a teendő? Megakadályozhatjuk az idegeneket gonosz terveik megvalósításában? Vagy fogadjuk el a felsőbbségüket? Egyáltalán milyen típusú uralomra számíthatunk, ha ezt tesszük? David Jacobs: Nem tudom, hogy meg tudjuk-e őket állítani, de a Föld kormányai közti viszonyt szemlélve nem sok reményt látok egy esetleges összefogásra. Saját kicsinyességünk és önző érdekeink okozzák majd a vesztünket. Csak magunkat hibáztathatjuk… Az idegenek uralmát nem úgy kell elképzelni, mint valamiféle középkori despotizmust. Nem fognak korbáccsal hajtani minket, sem gályák fedélzetére cipelni. Csupán egy kicsit lesz szigorú a rendszerük, épp annyira, hogy ne a szájízünk szerint való legyen. Ami hiányozni fog, az az egyén szabadsága, a cselekvés és a gondolkodás szabadsága. Ezek hamar el fognak tűnni a süllyesztőben… Jó, ha tudjuk, hogy telepatikus képességekkel megáldott lényekkel van dolgunk, akik képesek belelátni a fejünkbe. Én személy szerint nem szeretném, ha minden gondolatomról tudnának. Az igazi eltérítettek jórészét már telepatikus úton befolyásolják, és valószínűleg mi is erre a sorsra jutunk majd. Annyi lesz a magánszférának, az egyediségnek… hacsak nem teszünk valamit. Talán sikerült megkongatnom a vészharangot, és nem éltem hiába.