Rejtett kapuk. Ufó szenzáció! A XXI.század küszöbén aligha találni olyan embert szerte e világban, aki valamilyen >módon de ne lenne érintett az elmúlt 50 év egyik legfelkapottabb, legdivatosabb és persze legtöbbet vitatott témájában, az ufó kérdésben. Az űrhajózás korába lépő ember természetes kíváncsisága már nemcsak szűkebb környezetének megismerésére terjed ki, hanem a világegyetem felderítésére is, beleértve az idegen létformák kutatását. A kozmikus magány érzése azonban maradéktalanul feloldódott az azonosítatlan repülő objektumok, másnéven az ufók feltűnésével, ami összeköthető az 1947-es Roswell-i ufókatasztrófával. Fél évszázad elteltével az ufó hisztéria töretlen, beszélhetünk már első, második Ufó szenzáció A XXI.század küszöbén aligha találni olyan embert szerte e világban, aki valamilyen módon, ne lenne érintett az elmúlt 50 év egyik legfelkapottabb, legdivatosabb és persze legtöbbet vitatott témájában, az ufó kérdésben. Az űrhajózás korába lépő ember természetes kíváncsisága már nemcsak szűkebb környezetének megismerésére terjed ki, hanem a világegyetem felderítésére is, beleértve az idegen létformák kutatását. A kozmikus magány érzése azonban maradéktalanul feloldódott az azonosítatlan repülő objektumok, másnéven az ufók feltűnésével, ami összeköthetőcaz 1947-es Roswell-i ufókatasztrófával. Fél évszázad elteltével az ufó hisztéria töretlen, beszélhetünk már első, másodiksőt harmadik típusú találkozásokról, hallhatunk tudományos komolysággal előadott kormány-összeesküvésekről melyek által az idegenek létezésének bizonyítékait próbálják eltussolni, vagy éppen elemzéseket olvashatunk a marsi kultúrákat illetően. Földönkívüliekről szólnak az elméletek, pedig itt a földön is érdemes lenne körülnézni. Az ufó láz 1947-es kitörése éppúgy lehet a II. világháború haditechnikai fejlesztéseinek a következménye, mint a kis zöld emberkéknek fajtánk iránt való érdeklődése. sőt harmadik típusú találkozásokról, hallhatunk tudományos komolysággal előadott kormány- összeesküvésekről melyek által az idegenek létezésének bizonyítékait próbálják eltussolni, vagy éppen elemzéseket olvashatunk a marsi kultúrákat illetően. Földönkívüliekről szólnak az elméletek, pedig itt a földön is érdemes lenne körülnézni. Az ufó láz 1947-es kitörése éppúgy lehet a II. világháború haditechnikai fejlesztéseinek a következménye, mint a kis zöld emberkéknek fajtánk iránt való érdeklődése. A Harmadik Birodalom összeomlásával ugyanis a német mérnökök technikai, hadászati fejlesztései az amerikaiak és főleg az oroszok kezébe kerültek. A német tervek amelyek gyakran már a megvalósítás vagy a sorozatgyártás küszöbén álltak, rendkívüli ötletességről és képzelőerőről árulkodtak, melyekkel a szövetségesek nem versenyezhettek. Hitler mániája a csodafegyver bevetésével kapcsolatban, hajmeresztő ötletekre inspirálta a kutatókat. Ilyen volt például az a szélágyú, amely nagy nyomású széllökésekkel tüzelt a célpontra egy 18 méter hosszú csőből, és 200 méterről széthasított egy deszkát ez a fegyver azonban soha nem került bevetésre. Ugyanezen elv alapján alkották meg Az úgynevezett hangágyút is, amely légörvényekkel tette volna ártalmatlanná az ellenség repülőgépeit. A rakétahajtás és a sugárhajtómű kifejlesztésében is élenjártak a németek. 1939-ben állították hadrendbe a világ első sugárhajtású repülőgépét is, és sok más mellett megszülettek a tervei egy helyből felszálló többirányú sugárhajtóművel felszerelt vadászgépnek, a Focke-Wulf triebflügelnek is. A legkülönösebb azonban az a repülőgép volt, amelynek fejlesztését 1943-ban kezdték el Dortmundban és Peenemündében. A V-7-re keresztelt repülő szerkezet képes volt helyből fel és leszállni, valamint lebegni a 12 db BMW által gyártott sugárhajtóművel. Egy Richard Miethe nevű repülőmérnök a háború után beszámolt az amerikai titkosszolgálatnak a szerkezet működési elvéről, miből kiderült hogy a motorok 5500 le teljesítményt adtak le, a gép maximális sebessége pedig 2500 km/h volt hatótávolsága 40000 km-t közelítette. Korabeli források szerint a gépezet egy harangra emlékeztetett, ezüstszínű volt és a szemtanúk csak feuerball-nak tűzgolyónak hívták. Miethe beszámolt még arról is, hogy a tárgy 40 méter átmérőjű volt korong vagy harang alakú, és lényegében egy hatalmas helikopter. A háború végén a szövetségesek egymással versengve igyekeztek mind többet megszerezni Németországból, kiváltképp vonatkozott ez a tudóstársadalomra. A tortából mind az oroszok, mind pedig az amerikaiak nagy szeletet hasítottak. A repülés területén mindkét oldal folytatta a németek forradalmi újításaiból kínálkozó kutatásokat, többnyire sikerrel, hiszen ufót egyre több ember vél látni néhány esetben még lezuhanni is, és ki tudja, lehet hogy a pilóták nagyon is emberinek tűnnének egy valódi harmadik típusú találkozás esetén. Persze kötelességem mindehhez hozzátenni azt, hogy ez is csak egy lehetséges magyarázat az ufójelenségre. Óvári Gábor