UFO-balesetek a volt Szovjetunió területén II.
Viktor Romasenko. 2008.03.05. 01:21
1991-ben, a KGB szélnek eresztése után e testület anyagainak jelentős része külföldre, többek között a CIA-hoz került. Mint ahogy azt egy tekintélyes kanadai újság írta, az amerikai hírszerzés egy 250 oldalas jelentéshez jutott hozzá egy szibériai katonai bázison történt UFO-incidensről.
UFO-balesetek a volt Szovjetunió területén II.
1991-ben, a KGB szélnek eresztése után e testület anyagainak jelentős része külföldre, többek között a CIA-hoz került. Mint ahogy azt egy tekintélyes kanadai újság írta, az amerikai hírszerzés egy 250 oldalas jelentéshez jutott hozzá egy szibériai katonai bázison történt UFO-incidensről.
A KGB anyagai szerint, az alacsonyan repülő, hangtalanul mozgó, tányéralakú objektum akkor jelent meg a katonai bázis fölött, amikor ott gyakorlat folyt. Ismeretlen okok miatt valaki kilőtt egy "föld-levegő" rakétát, ami eltalálta az UFO-t, amely a közelben lezuhant, s benne 5 alacsony termetű, nagy fejű és hatalmas fekete szemű humanoid alakot találtak. A két életben maradt katona elmondása szerint a jövevények, miután kiszabadították magukat a roncsok közül, szorosan összekapaszkodtak, majd egy objektumba folytak össze, amely gömb formájú lett. A gömb élesen zúgni és sipolni kezdett, miután élénkfehérré változott. Néhány másodperc alatt a gömb megnövekedett és felrobbant, miközben rendkívül fényesen világított. A 23 katona, aki mindezt látta "kővé dermedt". Mindössze ketten élték túl. Abban a pillanatban ugyanis ők éppen árnyékban voltak, és így kevésbé hatott rájuk ez a nem mindennapi sugárzás.
A tudósok, akik a "kővé dermedt" katonákat vizsgálták, nem tudtak magyarázatot adni erre a jelenségre. Mindössze azt a tényt tudták megállapítani, hogy a sugárzás egy pillanat alatt megváltoztatta az emberi szervezet szerkezetét, olyan anyaggá alakítva át, melynek molekuláris szerkezete megegyezik a mészkőével.
Alekszandr Bogatikov az Intyeresznaja Gazeta 1997-es évfolyamának 11. számában megjelent cikkében vannak információk más UFO-katasztrófákról is, melyek a Szovjetunió területén történtek. Egyes adatok, melyekek a szerző összegyűjtött, számomra nagyon "gyanúsak". Például a dalnyegorszki katasztrófát valamiért dnyepropetrovszkinak nevezi. A szerző azt állítja, hogy a földönkívüliek, akikről beszéltünk a Zonner és a Tio (Tron) bolygókról származnak, melyek a Szíriusz-rendszerben találhatók. Annak ellenére, hogy az információ vitatható, a teljes kép érdekében idézek néhány mondatot Bogatikov cikkéből:
Az 1970-es években egy zonneri repülő szerkezet Jakutiában, a Lenga folyó mentén, Zsiganszk mellett lezuhant. A maradványokait elszállították a Moszkvamellékre, csakúgy mint egy másik maradványt Jakutszkból (vagy Magadánból?). 1974-ben egy UFO Donyeck mellett robbant fel, s a maradványok ugyanolyanok voltak, mint a Vaksnál (Komi AK) talált roncs maradványai (cézium- és lantánötvözet)... 1978-ban Észak-Kazahsztánban a vadászrepülők elfogtak egy UFO-t, mely nagy vonalakban egy vadászrepülőre hasonlított. A gép a fedélzeten keletkezett tűztől erősen megsérült, a felső átlátszó burája le is volt szakadva. 1981-ben egy UFO a Kola-félszigeten zuhant le, a maradványait katonák szedték össze. 1983-ban a Szari-Sagani (Kazahsztán) lőterén a "Terra-3" kísérleti lézerfegyverrel állítólag lelőttek egy UFO-t, amely a Szemipalatyinszk megyei Szoszlovka közelében zuhant le. A maradványokat Omszkba, a biológiai anyagot (a zonner-maradványokat) pedig a Honvédelmi minisztérium az OTP-23 rakétabázis területén levő szupertitkos laboratóriumába szállították, ami 55-km-re található Szemipalatyinszktól. 1987. augusztus végén - szeptember elején egy öreg raketoid zonnergépet fogtak el Viborg alatt, majd átszállították azt Moncsegorszkba. 1987. október 15-én a légvédelem C-200 "Angara" védelmi redszerével a Nyugat - Licától délre (Kola-félsziget, Murmanszk megye) lelőttek egy zonnergépet, melynek 5 méter volt az átmérője.
1987. november 2-án éjjel egy 27 méter átmérőjű zonner UFO belezuhant a Kaszpi-tengerbe Krasznodar mellett. Még ebben az évben Dusanbe fölött robbant fel egy UFO. Nyáron, szintén 1987-ben, leszakadt egy darab egy troni repülőcsészealjról, (cézium- és lantánötvözet), melyet Donyeck alatt találtak meg.
1989. szeptember 16.-án többen is megfigyelték, miként próbál Perm fölött 6 repülő csészealj lelőni egy hetediket. Végül is sikerült lelőniük, s a tajgába zuhant, ahol katonák megtalálták, és átszállították Zsitkurba. 1990. május 28.-án katonák elfogtak egy zonner-csészealjat, amelyik Omszk közelében zuhant le. A belsejében 7 törpe holttestet találtak. 1991-ben egy vadászrepülő véletlenül lelőtt egy zonnergépet Prohladnij fölött, melynek a belsejében két holttestet találtak, a személyzet harmadik tagját viszont sikerült élve elfogni. Az objektumot átszállították Zsitkurba (erről J. Lunev beszélt egy újságnak adott interjúban 1995. december 30.-án).
1991 novemberében UFO-k légicsatája következtében az egyik UFO lelőtte a másikat, amelyik Ekibasztuz városa mellett zuhant le. Egy másik repülő csészealj a Bratszki Vízierőmű csatornájában található.
Ugyanebben az újságban (1997. 12. sz.) volt publikálva még egy nagyon érdekes cikk az UFO-témával kapcsolatban. Az "UFO-vadászat Ukrajnában" c. cikkében Borisz Csekmaszov azt állítja, hogy Ukrajna aktív tudományos kutatásokat és konstruktőri tevékenységet fejt ki, melyek célja az UFO-k repülési technikájának elsajátítása. Részletek a cikkből:
A független Ukrajna katonai vezetése csodálatos ravaszsággal teljes egészében megváltoztatta a projektet. A rádiólokátor-hálózatot, melyet UFO-k megfigyelésére használtak, egy geostacionáris műhold váltotta le, melyet egy hagyományos meteoműholdnak álcáztak. Ez a rendszer a levegőben olyan objektumokat követett, melyek szokatlan sebességgel mozogtak. Az elfogó vadászgépek, melyek kizárólag ezeket a feladatokat látták el, olyan műszerekkel voltak felszerelve, melyek képesek tanulmányozni az UFO-kat, miközben a vadászgépek "Zmejká"-val voltak felszerelve. A "Zmejka" egy szkennelő lézer. Már a vietnami háborúban is használták a vietnami légelhárítás kezelő személyzetének elvakítására...
1993 nyarán Korobkov a légierő ezredese UFO-ra vadászó repülőgépen repült, hirtelen megpillantott egy vele szembe száguldó élesen fénylő objektumot. Valószínű, hogy az általa bevetett "Zmejka" (Kígyócska) elvakította az UFO pilótáját, és az elveszítette az irányítást a gépe felett. Korobkov megpróbálta elkerülni az összeütközést, a sebesség azonban túl nagy volt. A földre zuhant maradványok között összekeveredtek a repülő csészealj és a vadászrepülő maradványai. A hadsereg egy Herszon-közeli katonai bázisra vitte a maradványokat. Mind a mai napig itt található a "zöld emberkék" kutatási központja.
Az a lehetőség, hogy Ukrajnában titkos UFO-kísérletek folynak, meglehetősen reálisnak tűnik. Az is lehetséges, hogy Ukrajna más országokkal közösen foglalkozik ezzel a projekttel. Ez lehet akár az USA is. Ilyen szempontból nagyon érdekes a közismert amerikai Zbigniew Brzezinski politológus és tapasztalt diplomata ukrajnai látogatása. Ezt az embert az amerikai ufológusok gyakran úgy említik, mint a titkos UFO-kutatások összehangolásával foglalkozó Magestik-12 csoport egyik tagját.
A cikkem végén szeretném megjegyezni, hogy egyrészt lehet, hogy a katasztrófák listája nem teljes, másrészt viszont az is elképzelhető, hogy az információk titkos voltuk miatt nem pontosak. Lehet, hogy egyes katasztrófák csak mítoszok, vagy a képzelet szülöttei.
Az UFO-katasztrófák további sorsa teljes egészében azon kormányok politikájától függ, amelyek kutatják ezeket. Mindez elsősorban az USA-ra és Oroszországra vonatkozik. Nem hiszem azonban, hogy érdemes lenne arra várnunk, hogy a közeljövőben sor kerüljön a téma titkosságának feloldására. Minden kormány abban érdekelt, hogy növelje országa biztonságát és tudományos-műszaki potenciálját, az UFO-technológia pedig tökéletesen szolgálja ezeket a célokat. A hasonló technológiák minden esetben titkosságot élveznek. Többször is bebizonyosodott, hogy a titkosszolgálatok mindent tudnak, amit az UFO-król tudni lehet. Kell-e ezen csodálkozni?! Hiszen a titkosszolgálatok mindig mindenkinél többet tudnak.
Viktor Romasenko
(1998.)
|