A Galaxis.


A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésu, gravitációsan kötött rendszerei. Egy tipikus galaxis tízmillió és ezermilliárd (107 – 1012) közötti számú csillaggal rendelkezik, és mind azonos középpont körül kering. A magányos csillagokon kívül egy galaxisban rengeteg több csillagot tartalmazó rendszer, nyílthalmaz, gömbhalmaz és köd található. A legtöbb galaxis átméroje több ezertol több százezer fényévig terjed és közöttük több millió fényév távolság a jellemzo. A közöttük lévo ur nagyon jó vákuumnak tekintheto kevesebb, mint köbméterenkénti egy atommal. Feltehetoen több mint százmilliárd galaxis van a belátható Világegyetemben.

Az elméletek szerint a galaxisok tömegének 90%-át az ún. sötét anyag teszi ki, azonban ennek a tömegkomponensnek a természetét még nem ismerjük. A megfigyelési adatokból arra következtetnek, hogy számos galaxis középpontjában szupermasszív fekete lyuk található, bár ez nem igaz minden esetben, mert ha a galaxis középpontjában két fekete lyuk összeolvad (például egy másik galaxissal való ütközés következtében), akkor a keletkezo új fekete lyuk gravitációs hullámok kibocsátása után kirepülhet a galaxisból, örökre elhagyva azt.

A mi galaxisunk, a Tejútrendszer (sokszor csak Galaktika) spirálgalaxis, amelynek az átméroje 30 kiloparszek (100 000 fényév) és körülbelül 300 milliárd csillagot tartalmaz, a tömege egytrilliószor annyi, mint a Nap tömege. A galaxis szó a Tejútrendszer görög nevébol származik (a görög , gala szó jelentése tej), a monda szerint ugyanis a Tejút a Herkulest szoptató Héra istenno szétfröccsent teje. Az extragalaxis az összes, a Tejútrendszerünkön kívüli galaxis összefoglaló neve.