Lehet-e élet a fekete lyuk belsejében?

Szeretnénk erre a kérdésre válaszolni, de hogy olyan választ adjunk, ami újat is hoz ebben a régi témában, a térido hagyományos, anyagközpontú feltérképezése helyett a zsák elmélet által definiált, fény alapú mértéket fogunk használni.

Kezdjük az elején. Induljunk el abból az állapotból, amikor egy kiégett nagyméretu csillagból neutroncsillag válik, majd a gravitáció hatására összeroppan, és elkezdodik a fekete lyukká válás folyamatának utolsó fázisa. Az egyre jobban összesurusödo plazma egyre nagyobb mértékben deformálja el a teret, amit a fénysugarak egyre nagyobb mértéku elhajlása mutat.
Az általunk használt koordinátarendszerben azonban adott tömegu anyagot nem lehet a végtelenségig összenyomni. Mondhatnánk azt is, hogy a tér nem visel el korlátlan anyagsuruséget, habár a válasz ennél jóval összetettebb, ezért ezt a kérdést itt bovebben nem tárgyaljuk.
Ha tovább követjük az összenyomódás folyamatát, találunk egy olyan pontot, ahol befelé zuhanásra már nem mondhatjuk, hogy befelé zuhanás, hiszen hiába haladunk továbbra is irányváltoztatás nélkül, mégsem kerülünk közelebb a centrumhoz, sot... Egy ido után határozottan azt mérjük majd, hogy távolabb kerültünk tole. A tér itt zsák szeruen felfúvódik és folyamatosan tágul.
Egy ideális, már teljesen kialakult, úgy nevezett Schwarzschild fekete lyuk esetén ennek a belso térrésznek vannak olyan pontjai is, melyek középponttól általunk mért távolsága végtelen.
A végeredmény egy féreglyuk két univerzum között. A tér most leírt helyi felfúvódása tekintheto egy új univerzum születésének is. Gyanítható, hogy a mi osrobbanásunk is egy ilyen esemény lehetett, mi pedig egy ilyen, fekete lyukban megszületett univerzumban élünk.
Ezek alapján a címben feltett kérdésre nyugodtan adhatunk igenlo választ.