Uránusz.

Az Uránusz a Naptól számítva a Naprendszer hetedik bolygója.

Az Uránusz legfontosabb adatai:

Fél-nagytengelye: 2.870.990.000 km (19.218 CsE)
Átméroje (az egyenlítonél): 51.118 km
Tömege: 8,683·1025 kg

Uránusz a görög mitológia szerint az elso uralkodó istenség. Uránusz Gaia fia és férje, és Kronosz, valamint a Küklopszok és a Titánok apja.

Uránusz az elso olyan bolygó, amelyet nem ismertek az ókorban. Az Uránuszt 1781-ben W. Herschel fedezte fel az égbolt szisztematikus vizsgálata során. Felfedezés elott már többen is megfigyelték, de az akkori észlelokben nem tudatosult, hogy új bolygót találtak. Jó példa erre, hogy J. Flamsteed (angol királyi csillagász) 1690-ben a bolygót 34 Tauri néven csillagként katalogizálta. Az Uránusznak Herschel a Georgium Sidus nevet adta patrónusának, III. György angol királynak a tiszteletére. A bolygót késobb Herschelnek, majd Bode javaslatára Uránusznak nevezték el. Az Uránusz elnevezés azonban csak az 1850-es évekre vált széles körben elfogadottá.

Az Uránuszt eddig csak egy urszonda, a Voyager-2 látogatta meg 1986-ban.

A bolygók többségénél a forgástengely közel meroleges az ekliptika síkjára, az Uránusz forgástengelye azonban szinte párhuzamos azzal.

Az Uránusz összetétele eltér a Jupiter és a Szaturnusz összetételétol: elsodlegesen kozetekbol épül fel, a hidrogén részaránya csak 15%. Az Uránusz (és a Neptunusz) összetétele a Jupiter kozetmagjához hasonló, hiányzik a magot körülvevo folyékony fémes hidrogén. Ugyanakkor a bolygónak nincs kompakt kozetmagja, az anyageloszlás többé-kevésbé egyenletes. Az Uránusz légköre 83% hidrogént, 15% héliumot és 2% metánt tartalmaz.

A többi gázóriáshoz hasonlóan az Uránuszon is láthatók a széles, az egyenlítovel párhuzamos felhosávok a légkörben, melyekben nagy sebességgel áramlik az anyag. Ugyanakkor a sávok igen halványak, a Voyager-2 képeinek felerosítésével lehetett csak észrevenni oket. A Hubble Space Telescope közelmúltban készített felvételein a sávok sokkal jobban láthatók. További HST felvételek szerint a bolygó légköre egyre több aktivitást mutat. Ez azt jelenti, hogy ezek a különbségek évszakos változások, összefüggenek tehát azzal, hogy a Nap melyik uránuszi szélességnél látszik. (Megjegyezzük, hogy 2007-ben a Nap sugarai pontosan meroleges szögben érkeznek majd a bolygó egyenlítojére.)

Az Uránusz kékes színu, melyet a légkörének felso felében lévo metánnak tulajdonítanak, hiszen a metán elnyeli a hosszabb hullámhosszú (vörös) fénysugarakat. A feltételezések szerint ez nyomja el a már tárgyalt felhosávok színét is.

A többi gázóriáshoz hasonlóan az Uránusznak is vannak gyurui, ezek azonban - mint a Jupiternél is - igen halványak. A gyurut alkotó részecskék viszonylag nagy méretuek is lehetnek: a portól egészen a 10 méter átméroju darabok is megtalálhatók. 11 gyurut lehet megkülönböztetni, melyek közül a legfényesebb az Epszilon-gyuru.

Az Uránusz igen különös mágneses térrel rendelkezik; a forgástengelyhez képest 60 fokos szöget zár be, és a bolygó felsobb rétegeiben keltodik.

Az Uránusz holdjai


Az Uránusznak 21 névvel ellátott, valamint hat egyelore még névtelen holdja van. A holdak nem a mitológiából, hanem Shakespeare és Pope muveinek hosei után kapták nevüket. A holdak három különbözo osztályt képeznek: a Voyager-2 által felfedezett 11 belso hold, melyek igen kis méretuek és sötétek; az 5 nagyméretu; valamint a legújabban felfedezett külso holdak. A holdak közel körpályán az Uránusz egyenlítoje fölött keringenek, így pályasíkjuk majdnem meroleges az ekliptika síkjára. A legkülso négy hold pályája igen lapult.