Az első Földön kívüli tó.
Netriport - Nagy László. 2009.10.03. 12:07
Ekkora fényelnyelő képesség csak nagyon kicsi felszíni egyenetlenség mellett érhető el, másképp mondva a felületnek tükörsimának kell lennie. Ilyen felületre pedig a legegyszerűbb magyarázat egy folyadék felszíne - vagyis egy tó.
Ekkora fényelnyelő képesség csak nagyon kicsi felszíni egyenetlenség mellett érhető el, másképp mondva a felületnek tükörsimának kell lennie. Ilyen felületre pedig a legegyszerűbb magyarázat egy folyadék felszíne - vagyis egy tó.
A Szaturnusz Titan nevű holdjáról már régóta azt tartották a szakemberek, hogy felszínén folyók, tavak, esetleg óceánok is lehetnek. Igaz, nem vízből: a hold felszíni hőmérséklete ugyanis kb. -180 Celsius-fok, azaz víz csak fagyott állapotban lehet(ne) rajta. A Titan légköre főként nitrogénből, metánból és egyéb szénhidrogénekből áll, melyek az égitest felszínén uralkodó hőmérsékleten és nyomáson cseppfolyós halmazállapotban lehetnek. A bizonyítékokat eddig pont a sűrű, vastag légkör takarta el előlünk, mely a földi távcsövek és az űreszközök számára is csaknem teljesen átláthatatlan. A NASA Cassini űrszondája és az Európai Űrügynökség Huygens nevű leszállóegysége - mely 2005 januárjában, a Cassini fedélzetéről leválva lépett be a hold légkörébe - több felvételt is készített a Titan felszínéről, ám ezeken óceánoknak nyoma sincs, a folyóknak, illetve tavaknak látszó felszíni alakzatok fotói pedig eléggé megosztották a tudományos közvéleményt. Bár a radarmérések és a fokozatosan feldolgozásra került adatok egyre inkább alátámasztották a felszíni folyékony szénhidrogén létezésében hívő kutatók véleményét, a közvetlen bizonyíték eddig hiányzott. A Cassini szonda detektora új, minden eddiginél jobb képeket készített a Szaturnusz-hold déli sarkvidékéről. A pólus közelében látszik egy nagy méretű, sötét terület, mely a ráeső fénynek kevesebb mint egy ezrelékét veri vissza. Ekkora fényelnyelő képesség csak nagyon kicsi felszíni egyenetlenség mellett érhető el, másképp mondva a felületnek tükörsimának kell lennie. Ilyen felületre pedig a legegyszerűbb magyarázat egy folyadék felszíne - vagyis egy tó.
A méretei - 235 km hosszúság, kb. 20 ezer km2 felület - és alakja alapján Ontario Lacus névre keresztelt felszínforma - mely nagyon hasonlít az USA és Kanada határán lévő Ontario-tóhoz - az első más égitesten talált, összefüggő folyadékgyűjtő terület. A mérések alapján a tó folyékony etánból, metánból, nitrogénből és egyéb, egyszerűbb szénhidrogén-vegyületekből áll. A most kimutatott folyékony etánt már nagyon régóta keresték a bolygókutató szakemberek a Titanon - a felfedezést tevő kutatók szerint az etán folyamatosan, vékony rétegekben csapódik ki a légkörből a tó felszínére. A tó mélységére a jelenlegi adatok alapján egyelőre nehéz következtetni. Sikerült viszont kimutatni, hogy a folyadék folyamatosan párolog, s hogy a tavat közvetlenül egy sötétebb partszakasz és egy világosabb partvonal övezi - a sötétebb belső szakasz akár egy vékony folyadékréteggel borított terület is lehet. A mérések kizárták víz, ammónia, ammónium-hidrátok és szén-dioxid jelenlétét a tó környezetében.
|