Az 1989-re datált hivatalos felfedezésük óta a vörös lidérceket a légkörfizikusok és meteorológusok élénk érdeklődése övezi. Az egyre tökéletesedő megfigyelőeszközök és a megfigyelések növekvő száma felfedte, hogy szerfelett változatos jelenségcsoportot alkotnak. A vörös lidércekről készült szép számú felvétel biztató kezdetet jelent a kutatómunka folytatásának szempontjából. Terveik szerint a továbbiakban a közép-európai és az itthon működő villámfigyelő hálózatokkal együttműködve vetik össze az optikai megfigyeléseket a villámadatokkal az események helyének és keletkezési körülményeinek pontosabb meghatározása céljából. A megfigyelési kísérleteket szerencse kísérte. A kamerát először július 20-án, eredetileg tesztelési céllal állították fel sötétedés után a kutatóintézet tetején, de még aznap este sikerült lencsevégre kapni az első lidérceket Soprontól kb. 500 km-re északra, egy Lengyelország fölötti viharban. Az ezt követő hetek során 14 éjszaka tűnt alkalmasnak újabb események fényképezéséhez és ebből hat alkalommal sikerrel is jártak. Összesen kb. 100 vörös lidércet örökítettek meg. Közöttük találhatók az első, Magyarország fölött megfigyelt példányok, amiket augusztus 10-én éjszaka rögzítettek. A hat alkalom során Lengyelországon kívül Németország, Ausztria, Románia és Csehország területe fölött megjelent lidérceket fényképeztek le. A változatos jelenségek szinte minden eddig megfigyelt megjelenési formájából sikerült legalább egyet-egyet begyűjteni. Az 1989-re datált hivatalos felfedezésük óta a vörös lidérceket a légkörfizikusok és meteorológusok élénk érdeklődése övezi. Az egyre tökéletesedő megfigyelőeszközök és a megfigyelések növekvő száma felfedte, hogy szerfölött változatos jelenségcsoportot alkotnak. Egyes alakzatok kialakulásának mechanizmusát többféle elméleti modellel már elég jól sikerült értelmezni. Számos lényeges kérdés azonban máig megválaszolásra vár, pl. mennyi energiát közvetítenek; milyen szerepet játszanak a Föld elektromos háztartásában; milyen gyakran fordulnak elő; milyen körülmények között jelennek meg az egyes alakzatok. A lenti képen változatos alakú és számosságú vörös lidérc Sopronból fényképezve: magányosan vagy csoportban, „oszlop”, „répa”, „medúza”, „fa”, „gondolócsont”. A felvételeken előtérben soproni házak, fa vagy a sörgyár megvilágított víztornya láthatók. A betűjelzés a megjelenés helyére utal: H – Magyarország, R – Románia, G – Németország, G/Cz – Németország és a Cseh köztársaság határterülete. Több mint 100 szokatlan fényjelenséget kaptak lencsevégre az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének munkatársai. Ezeket a 40-90 km-es magasságtartományban megjelenő, változatos alakú felvillanásokat az angol szakirodalom „red sprite” néven ismeri, amit magyarra „vörös lidérc”-ként fordíthatunk. Nevükben a vörös jelző arra utal, hogy szabad szemmel nézve főleg vöröses színben látnánk őket. Valójában azonban erre nagyon kicsi az esély, mert ezek a lidércek kevesebb mint egy másodpecig láthatók, ráadásul közvetlenül egy-egy átlagon felüli felhő-föld villámkisülést követően, a zivatarfelhők fölött. A vörös lidércek – ellentétben mocsaras területeken előforduló névrokonaikkal – tulajdonképpen magaslégköri ködfénykisülések és sokban hasonlítanak a laboratóriumban, mesterséges körülmények között előállított fényjelenségre. Méreteik tekintélyt parancsolóak: horizontális kiterjedésük meghaladhatja az 50 km-t; magasságuk esetenként 60 km-es tartományt is átfoghat.