Az ausztrál vizi bunyip.
Mint ahogy más szörnyekkel és teremtményekkel az lenni szokott,a hivatalos tudomány nem ismeri el létezésüket,sőt aki ilyen - szerintük áltudományos nézeteket terjeszt - az nem lehet sem biológus,sem pedig ép elméjű.

Mint ahogy más szörnyekkel és teremtményekkel az lenni szokott,a hivatalos tudomány nem ismeri el létezésüket,sőt aki ilyen - szerintük áltudományos nézeteket terjeszt - az nem lehet sem biológus,sem pedig ép elméjű. Létezik egy különös és titokzatos állat Ausztráliában is,és a helyiek szerint ez nem csupán legenda,vagy mese,hiszen a lényről történt találkozások sokaságáról számos szemtanú számolt be korábban. Ez a bigott és groteszk külsejű lény leginkább a vizes élőhelyeket kedveli,ezért itt látták leggyakrabban. A bunyip eredete már-már misztikus köntösbe bujtatott história. De vajon igaz a lény létezése ?
A vízi bunyipnak nevezett lény előfordulási területe kizárólag Ausztrália. Számos szemtanú állítja,hogy látott egy koala és kenguru keverék külsejű erszényes vizi szörnyeteget,amint a lény territóriumának tulajdonított területen horgászott,vagy napozott. A helyiek,és főleg az ausztrál őslakosok szerint a titokzatos lény valóban létezik,és már-már a kontinens nemzeti állatának tartják,ennek köszönheti azt is,hogy több ausztrál bélyegen is megtalálható a képe. Ritka jószág,szinte teljesen ártalmatlan,nem igazán szereti az ember közelségét,inkább odébb áll ha megzavarják nyugalmát. A bunyip több mint 150 éve tűnt fel először ,és azóta átlagosan tízévente bukkan fel újra,meg újra,tehát az igen csak ritkán felbukkanó fajták közé tartozik. Sajnos a szemtanúi megfigyelésekkel az a baj,hogy a lényről való leírások eléggé különbözőek,nem igazán vágnak egybe és szinte minden ember másként látta anno a teremtményt. A legelső gyanús híradás 1846-ban ,a Murrumbridge folyó térségéből származik,amely szerint e folyó partjaira sodródott egy,a tudomány számára ismeretlen koponya,amelyet 1847-ben a Sydney-i Ausztráliai Múzeumba szállítottak,ám onnét nem sokkal később nyoma veszett. Két évvel később 1848-ban, a Victorya állambeli Port Fayri mellett ,az Eumeralla folyóban pillantottak meg egy ökör nagyságú állatot,melynek feje a kenguruéhoz hasonlított,nyakán pedig hosszú sörény díszlett,amely inkább egy zsiráfra emlékeztetett. Legközelebb 1873-ban Dalby közelében egy fókafejű bunyip bukkant fel a vízből,majd 13 később 1886-ban a Camberrai molonigo nevű folyóban látták a folyón átkelő lovasok egy gyerekarcú,kutya méretű szörnyet. De sor került rémisztő találkozásokra is: 1890-ben állítólag egy bennszülöttet megtámadott egy vizikó nagyságú bunyip. A legfurcsább bunyip azonban az 1960-as volt,amely a Sydney-i Centennial parkban tűnt fel. Szemtanúk szerint ennek macska feje,teknőcnyaka és a tarajos süléhez hasonló farka volt. Ma már tudjuk,hogy a bunyip nem volt ismeretlen az őslakosok előtt sem. Ők azonban más névvel illették az állatot,és napjaink emberéhez hasonlóan,ők is csak ritka alkalmakkor találkoztak vele. A számtalan leírás azonban néhány dologban megegyezik.: lófarok,uszonyok,rozmáragyarak. A bunyipot minden esetben víz közelében,folyókon,partokon,tavakban,mocsarakban látták Greta és Victoria államok területein. Egyes elméletek szerint a bunyip egy őskori állatfaj,egy Diprotodon faj leszármazottja lehet,míg mások főként kriptozoológusok - úgy vélik,hogy egy kihaltnak vélt erszényes tapírfajról ,a Palorchestes azael-ről lehet szó,amit azonban ezidáig még nem sikerült felfedezni. A bunyip nem olyan kis állatka,mert mérete inkább egy kenguruéhoz hasonlít,míg színe a környezetbe olvadó barnás árnyalat. Még senki sem halt meg azért mert bunyippal találkozott,a szörny inkább elmenekült,meghátrált. Minden bizonnyal tehát félénk természetű állatról van szó,ám ennek ellenére jó lenne ha már valaki lencsevégre kapna egyet,vagy elrejtőzve a nádasban,készítene róla egy-két videófelvételt. Az egymásnak ellentmondó állítások és leírások ellenére nem kétséges,hogy az emberek valami olyan lényt láttak,ami jelenleg nem szerepel az élővilág-enciklopédiák lapjain,tehát a titokzatos lény létezik ugyan, csak még nem sikerült konkrét bizonyítékokat találni rá vonatkozóan. Hiszem,hogy el kellene egy példányt fogni,vagy meg kellene ölni egyet ahhoz hogy végre a tudomány képviselői is elismerjék eme lény létezését. Azonban ennek megvalósítása nem egyszerű feladat,hiszen rendkívül ritka lényről van szó. A lény leírása tehát a fent felsorolt három alapvető tényben megegyezik: ez pedig azt jelenti,hogy az ausztrál vizek olyan titkot rejtenek,amelyek akár visszavezethetik a gondolkodási filozófiát és folyamatot egy kihaltnak hitt őskori állat leszármazottai felé. Egy biztos: a sötét ausztrál vízek mélyén egy nem mindennapi,és még fel nem fedezett rejtélyes és titokzatos állatfaj rejtőzik.
|