|
Robert M. Schoch Szfinx elmélete.
2010.06.25. 14:31
A történet 1992-ben vette a kezdetét, amikor Robert M. Schoch a Bostoni
Egyetem geológusa vizsgálatokat végzett a gizai Nagy Szfinxen és
szokatlan eredményre jutott...
A geológiai mérések szerint a szobor 5000
évvel idősebb, mint azt jelenleg az egyiptológusok álítják. Az
egyiptológusok szerint a Szfinxet Khepren fáraó építtette valamikor az
i.e.2520. - 2494. számot Magyarország területén a 2520. - 2494.körül. Az egész Khepren elméletet arra alapozzák, hogy a fáraó neve
éppen csak olvasható egy sérült pajzsdísz maradványon. Khepren fáraó
elég nehézkesen jöhet szóba úgyanis az említett pajzsdísz az un.
Szfinx-sztéléről származik, amelyet IV. Thotmesz (i.e. 1412. -1402. - 1412. - 1402)
állíttatott, amikor restaurálta a szobrot. Schoch szeizmikus bojákkal
vizsgálta a talajt és 2.4 méteres mélységben feltérképezte a Szfinx
alatti területet. Ebben a mélységben már jól kimutathatóvá váltak azok a
vízerek, amelyek egy hosszú esős időszakra engednek következtetni.
Schoch és csapata arra jutott, hogy az esőzések valamikor az i.e. 8000
környékén kellett, hogy bekövetkezzenek. Egyes elméletek szerint az
özönvíz után uralkodhattak hasonló állapotok a Nilus deltában.
Elképzelhető, hogy az utolsó jégkorszak végeztével éghajlatváltozás állt
be a Földön. Zecharia Sitchin szerint az özönvízet az annunakik idézték
elő azzal, hogy mesterségesen belecsusztatták a sarki jégsapkákat a
tengerbe. A tengerszint ettől drasztikusan megnövekedett és amikor a
Nibiru bolygó elhaladt a Föld mellett az árapály jelenség miatt a
megnövekedett vízmennyiség elborította az alacsonyabban fekvő
területeket. Talán az egyiptomi esőzések is ennek tudhatóak be és az,
hogy váratlanul véget ért a jégkorszak. A Golf-áramlat beindulása
segítette elő a jégkorszak enyhülését, de hogyan alakult ki maga
Golf-áramlat? Egyes elméletek elképzelhetőnek tartják, hogy az
annunakik, akik a Nibirúról egy "vízes bolygó"-ról érkeztek és
valamilyen víz alapú energiaforrást alkalmaztak, talán képesek voltak
egy sajátos áramlatot beindítani, amely feolvasztotta a jégtáblákat. A
sumér források szerint maga Enki alkotta meg az áramlatot, hogy
termékennyé tegye a Földet. Visszatérve a Szfinxhez. Schochot és
csapatát a geológiai kutatási eredményeik ellenére kitiltották a szobor
környékéről minden olyan kutatóval együtt, akik a Zahi Hawass-féle
mainstream egyiptológiai iránynak ellentmondó alternativ elméleteket
fogalmaztak meg.
A Szfinx korával és eredetével kapcsolatban megoszlik a vélemény a tudományos körökben. Egyesek szerint vitathatalan, hogy Khepren fáraónak
a vonásait viseli mások ezt kétségbe vonják. Annyi azonban biztos, hogy
a szobor már az állagát is figyelembe véve elég régi. Az jelenlegi
álláspont az, hogy a Szfinx arcát Kheprenről mintázták. Az elmélet
szerint a templomok építése után a kőfejtő árkában faragták ki a
szobrot. Egy vizsgálat során azonban bizonyosságot nyert még, ha nem is
kavart akkora port tudományos berkekben, hogy a szobor arca mégsem
köthető Kephrenhez.
Dr. Robert M. Schoch és Frank Domingo szerint a Szfinx nem Khepren fáraót ábrázolja.
A new yorki rendőrség igazságügyi szakértője Frank Domingo hadnagy 1993-ban egy számitógépes kutató csoport segitségével elvégzett egy
összehasonlító elemzést a Szfinx arcán és a kairói Kephren szobron. Arra
a következtetésre jutottak, hogy semmilyen hasonlóság nincs a két arc
között. A Szfinx arca és a Khepren szobor arca között akkora szakadék
ásít, hogy nem is tartoznak egy rasszba a besorolás szerint.
Frank Domingo véleménye szerint a Szfinx egy erősen negroid arcot
ábrázol. Nem kizárható az sem, hogy egy női arcról van szó, mert a
Szfinx a görög mitológiában nőként tünik fel. A jelenleg uralkodó
nézőpont a számitógépes modellezést nem igazán fogadja el, bár
bizonyított az egyes emberfajták közötti antropológiai különbség, mégis a
Zahi Hawass-féle kutatók a geológiai és az antropológiai eredményeket
is lesőprik az asztalról. Az összehasonlítás azért érdekes, mert a
Khepren szobor bizonyítottan a fáraó idejében készült.
A Feljegyzések Csarnokának helyét még ma sem ismerik a témával foglalkozó kutatók. Az Egyiptomi Régészeti Hivatal mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy távol tartsa a kiváncsiskodó külföldi
régészeket a gizai fennsiktól. Az ősi szövegrészletek szerint a
Feljegyzések Csarnoka valahol a gizai fennsik alatt egészen pontosan a
Szfinx alatt található. Arról már felreppentek hírek, hogy müholdas
felvételekkel sikerült alátámasztani azt, hogy egy hatalmas föld alatti
város huzódik a gizai fennsik alatt, de erről a hivatalos álláspontot
képviselő régészek halgatnak.
A Feljegyzések Csarnoka a jelek szerint a Szfinx alatt található.
A hagyomány szerint a Feljegyzések Csarnoka ott található, ahol a Szfinx árnyéka és a Nagy Piramis árnyéka találkozik. Az árnyjáték októberben következik be, de mivel a Szfinx és a Nagy Piramis is az idők során
megrongálódott az árnyékuk is eltorzult. Ebből adódóan sajnos nem
tudhatjuk hol lehet a találkozási pont, ám még ha meg is határoznák,
akkor sem engednének a hatóságok semmilyen ásatást, mert Zahi Hawass
egész biztosan magának akarná kisajátítani a felfedezés dicsőségét. A
föld alatti létesítmények létezését egy legenda is megörökíti. A legenda
szerint a Szfinx alatt egy piramis található, amely 100 000 évvel
idősebb, mint az egyiptomi kultura. A szóbeszéd úgy tartja, hogy egy
arab kincsvadász felfedezte azt a járatot, amely a Szfinx alá vezetett
és expedíciót akart szervezni, hogy feltárja a titkos járatokat. Az
expedícióból azonban nem lett semmi, mert az arab kutatót az indulás
elött váratlan közlekedési baleset érte. Ezzel a Feljegyzések
Csarnokának a titka elveszett. Nem indulhat kutató expedíció a legendás
Csarnok felfedezésére, mert az egyetlen ember, aki feltehetőleg ismerte a
bejáratott (és titokban is tartotta) már nem
mondhatja el többé hol van. Továbbra is marad a találgatás a csarnokról
és a remény, hogy talán fordul a kocka és elökerül valamilyen lelet,
amely a csarnok létezését támasztja alá. Az egyiptomi hatóságok és a
müemlék védelem hallani sem akar a Szfinx környékének vizsgálatáról.
Azzal indokolják a tilalmat, hogy a régészek kárt tesznek az ősi
építményekben és felforgatnak mindent. A régészeket vádolják azzal, hogy
rombolnak, amikor éppen ők azok, akik körültekintően járnak el, ha
ásatásról van szó. Érdekes, hogy Zahi Hawass azóta nem engedi a Szfinx
körüli kutatásokat, amióta dr. Robert M. Schoch és a vele rokonszenvező
kutatók a Szfinx korát erősen megkérdőjelezték.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
