Ezek közűl most csak azokkal foglalkozom, amelyek valamilyen szempontból kiválnak a többi közűl.

Az egyiptomiak hite szerint a fáraó koronáiban hatalmas mágikus erő
lakozott. A legáltalánosabb és a legnagyobb hatalommal rendelkező korona
a kettős korona volt (pszent), amit az országalapításkor a skorpió
király egyesített. A fehér korona (hedzset) és a vörös korona (deseret)
összekapcsolásával a király egy nagyhatalmú készűléket
birtokolt,amellyel alsó és felső-egyiptom teljhatalmú urává vált.

A falfestményeken gyakran előfordul két koronafajta, amelyek rendszerint
az istenek és a fáraók fejét díszítették, de eddig a régészek még
egyetlen ilyen tipusú leletet sem találtak. Az atef és a hemhemet
koronákról van szó, amelyek elég látványos kinézetükkel kiválnak a
hétköznapi ábrázolások közűl.

Az atef egy jellegzetes fejdísz, amelyet két csavart szarv díszít ureusz kigyóval és fehér, nagy hólyag
alakú sapkával. A korona eredete az istenek uralkodásának idejéig nyúlik
vissza. Ré uralkodása után Geb megpróbálta a fejére tenni, de a mítosz
szerint az atef ureusza csúnyán összeégette, mert csak Ré ismerte a
korona helyes használatának titkát. A mitológia arról is említést tesz,
hogy Ozírisz sem járt több sikerrel, amikor az atefet használni akarta ő
sem úszta meg felszíni sérülések nélkül.

A hemhemet koronát Ehnaton és Tutankhamon fáraó fején lehet látni, rendkívűl pompázatos
fejfedő, amelyről ureusz kigyók lógnak le, mint valami izzók. Az
ureuszok jól láthatóan kábelszerűen a koronából futnak ki és mindegyik
felett sárga napkorong látható, amely szerintem egyértelmű utalás arra,
hogy ezek a tárgyak fénylettek, mint a nap.

A Tuthankhamon fáraót és feleségét ábrázoló aranyozott szék háttámláján a király egy
hemhemettel a fején látható.