Kungfutse: Lun Yü (King mester beszélgetései) (Bibliotheca 1944 Budapest II. kiadás) Begépelte: Szabó Virág 2002-12-01 Nyugalom, öröm, bölcsesség A Mester így szólt: - Tanulni is megnyugtató. Messziről jött barátokkal beszélgetni is öröm. Ha az embert nem méltányolják s mégse duzzog, az is bölcs. Az ember gyökere Yu mester így szólt: - Az olyan vallásos és alázatos ember, aki uralkodója ellen fellázad, ritka. Az olyan ember pedig, aki uralkodója ellen nem lázad, de felkelést szít, egyáltalán nincs. A bölcs a gyökérre vigyáz; ha a gyökér egészséges, a növekedés biztos. A vallás és az alázat az ember gyökere. Az erkölcs A Mester így szólt: - Sima modor és hízelgő szó ritkán az erkölcs jele. Önvizsgálat Dsong mester így szólt: - Önmagamat naponta háromféleképpen vizsgálom: vajon tettem-e valamit szívből másokért; vajon barátaimmal való beszélgetéseim közben voltam-e szavammal hűtlen; vajon megtartottam-e azt én, amit másoknak tanítottam. A teljes ember Dsi Hia így szólt: - Aki a nagy embert tiszteli és előtte meghajlik, aki szüleinek segít és minden erejét nekiadja, aki az uralkodónak szolgál és önmagáról lemond, aki barátaival úgy beszél, mintha önmagával lenne, - arról hiába mondják, hogy hibás, én tudom, hogy teljes ember. Tanácsok A Mester így szólt: - A bölcsnek nincs előítélete; azért vannak iránta bizalommal. Ami a tanulást illeti, ne ismerj határt. Példád legyen: a hit és az igazság. Ne legyen barátod, csak, aki hozzád hasonló. Ha van hibád, ne szégyelld megjavítani. Szegénység és gazdagság Dsi Gung azt kérdezte: - Lehet-e szegénynek és nem hízelgőnek lenni; lehet-e gazdagnak és nem kevélynek lenni? A Mester így szólt: - Lehet. Én azonban nagyobbat tudok: szegénynek s mégis vidámnak lenni, gazdagnak s mégis megbecsülni a törvényt. Dsi Gung azt mondta: - A dal is úgy mondja: Először kivágni, azután gyalulni, először metszeni, azután simítni. Ezt érti alatta? A Mester így szólt: - Veled, Si, már lehet komolyan beszélni. Ha megmondom az okozatot, kitalálod az okot. Ismeret A Mester így szólt: - Nem törődöm azzal, hogy az emberek nem ismernek. Azzal törődöm, hogy nem ismerem az embereket. A sarkcsillag A Mester így szólt: - Aki a maga erejéből önmaga ura lesz, olyan, mint a sarkcsillag. Nem mozdul és az egész ég körülötte kering. Életpálya A Mester így szólt: - Mikor tizenöt éves voltam, nyakig voltam a tanulásban; mikor harminc voltam, már szilárdan álltam; mikor negyven, nem volt kétségem többé; mikor ötven, az ég törvényét tudtam; mikor hatvan, tudtam hallgatni; mikor hetven, már követhettem a szívemet, s a törvényt nem léptem át. A gyermeki kötelesség Mong I Lovag azt kérdezte, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege. A Mester így szólt: - Nem áthágni. Fan Chi-nak, mikor később a kocsit vezette, a Mester elmondta és így szólt: - Mong I Lovag azt kérdezte, mi a gyermeki kötelesség lényege s én azt feleltem: nem áthágni. Fan Chi azt mondta: - Mit jelent ez? A Mester így szólt: - Ha a szülők életben vannak, szolgálni nekik, ahogy illik; ha meghaltak, eltemetni őket, ahogy illik és áldozni nekik, ahogy illik. A szülők Mong Wu lovag azt kérdezte, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege. A Mester így szólt: - Ne szerezz gondot szüleidnek, kivéve, ha beteg vagy. Tisztelet Dsi Yu azt kérdezte, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege. A Mester így szólt: - A gyermeki kötelesség mai napság az, hogy valaki szüleit eltartja. De az ember kutyáit és lovait is eltartja. Mit ér az egész tisztelet nélkül? Tanítás és megvalósítás A Mester így szólt: - Egész nap Hui-val beszélgettem; olyan volt, mint a bolond, nem válaszolt. Mikor elment, láttam, hogy egyedül mit csinál. - Megtette, amire tanítottam. Nem, Hui nem bolond! A jó tanító A Mester így szólt: - Gyakorolni azt, ami régi és ismerni azt, ami új. Ez a jó tanító. A bölcs A Mester így szólt: - A bölcs nem eszköz. Tanulás és gondolkozás A Mester így szólt: - Tanulni és nem gondolkozni fölösleges; gondolkozni és nem tanulni fárasztó. Negatív bírálat A Mester így szólt: - Tévedéseket támadni ártalmas. Tudás A Mester így szólt: - Yu, megtanítlak arra, hogy mi a tudás: tudni azt, amit az ember tud és nem tudni azt, amit az ember nem tud. A hivatali állás titka Dsi Dshong hivatalt akart elérni. A Mester így szólt: - Mindent meghallgatni, ami kétséges, félretenni, ami marad, arra óvatosan válaszolni; ha ezt teszed, kevés hibát fogsz elkövetni. Mindent meglátni, ami veszélyes, félretenni, azt, ami marad, óvatosan elintézni; ha ezt teszed, keveset fogsz megbánni. A beszédben kevés hibát elkövetni, a tettben keveset tenni: ez a hivatali állás titka. A nép engedelmessége Ai hercege azt kérdezte: - Mit kell tenni, hogy a nép engedelmes legyen? Kung mester így szólt: - Aki egyenes, azt felemelni, hogy a görbéket nyomja. Így lesz a nép engedelmes. Aki a görbéket emeli fel, hogy az egyeneseket nyomja, annak a nép nem engedelmeskedik. Népnevelés Gi Kang lovag azt kérdezte: - Lehet-e a népet figyelmeztetéssel hűségre és tiszteletre nevelni? A Mester így szólt: - Ha a népet szereted, hűséges lesz; ha leereszkedsz hozzá, tisztelni fog; emeld fel a józanabb embert, azt aki nem az, tanítsd és akkor minden rendbe jön. Vezetés Valaki azt kérdezte Kung mestertől: - Miért nem vesz részt a mester az állam vezetésében? A Mester így szólt: - A jó vezetőnek tisztelnie kell szüleit, és szeretnie kell testvéreit. Ez a vezetés titka. S ehhez nem kell, hogy az ember az állam élére álljon. A hitetlen A Mester így szólt: - A hitetlen ember! Mit kezdjek vele? Nagy kocsi rúd nélkül, kis kocsi hám nélkül. Mit kezdjek vele? ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Dániel Várhelyi írta, 2008.02.20.: Teréz Anya gondolatai: SZERETETRŐL: "A szeretet az otthonainkban kezdődik; a szeretet az otthonokban lakik és ezért van a sok szenvedés és szerencsétlenség a világban... Úgy tűnik, manapság mindenki szörnyű sietségben van, türelmetlenül a minél nagyobb siker, fejlődés, gazdagság és más hasonlók elérésében, a gyermekeknek pedig szüleik idejéből oly kevés jut. A szülőknek nincs idejük egymásra és így a családokban kezdődik a világ békéjének felbomlása." "Életünk végén nem annak alapján ítéltetünk meg, hogy hány oklevelet szereztünk, mennyi pénzt kerestünk vagy mennyi nagy tettet vittünk véghez. Az alapján ítéltetünk meg, hogy 'Éhes voltam és enni adtatok. Ruhátlan voltam és ti betakartatok. Idegen voltam és ti befogadtatok.'" "Nem vagyok biztos abban, milyen lesz a mennyben, de egyet biztosan tudok. Ha meghalunk és eljön az idő, hogy az Úr ítéljen fölöttünk, NEM azt kérdezi majd: mennyi jót tettünk életünkben, hanem mennyi SZERETETTEL tettük."