Gigantikus gammasugár-robbanás a világurben!!


A robbanás mintegy 12,2 milliárd fényévnyire történt és ötször annyi energiát bocsátott ki kevesebb mint 60 másodperc alatt, mint a Nap.
Korábban soha nem látott gammasugár-robbanást figyeltek meg a világurben 2008 szeptemberében a Fermi amerikai urteleszkóppal - áll a Science címu folyóiratban a héten megjelent írásban.

A Carina-ködben észlelt robbanás a csillagászok számításai mintegy 9000, egyszerre felrobbanó szupernova erejének felelt meg és gammasugarak formájában ötször annyi energiát bocsátott ki kevesebb mint 60 másodperc alatt, mint a Nap. Az eddig soha nem tapasztalt ereju gammasugár-kilökodésben, amelynek a tudósok a GRB 080916C nevet adták, az anyag közel fénysebességen terjedt. A legszélsobb sugarak 30 milliárdszor nagyobb energiát hordoztak, mint a látható fény - tették hozzá a csillagászok, akik szerint ezek a tulajdonságok arra engednek következtetni, hogy ez volt a valaha megfigyelt legnagyobb ereju gammasugár-robbanás.
A gigantikus energiarobbanás képét a Fermi amerikai urtávcso nagy antennája rögzítette 100 másodperccel a megjelenése után 2008. szeptember 16-án közép-európai ido szerint 2:12:45-kor. A robbanás mintegy 12,2 milliárd fényévnyire történt, ami a kutatók szerint még inkább meglepové teszi az erejét. 2008. szeptember 17-én, 31,7 órával a gammasugár-robbanás után a Chilében lévo Silla obszervatórium távcsöve is megfigyelte a jelenséget.

A világur becslések szerint 13,7 milliárd évvel ezelott, az osrobbanáskor keletkezett. Egy fényév annak a távolságnak felel meg amelyet a fény egy év alatt tesz meg: 9460 milliárd kilométer. Az eddig észlelt legtávolabbi gammasugár-robbanás 12,6 milliárd fényévnyire történt: 2005-ben a Swift amerikai urszonda és földi teleszkópok figyelték meg.

A szeptemberi gammasugár-robbanás annál is rejtélyesebb, mivel jelentos ido telt el a legeroteljesebb és a leggyengébb energiakibocsátás között Peter Michelson, a kaliforniai Stanford Egyetem fizikaprofesszora, a Fermi-program fo tudományos vezetoje szerint. Korábban csak egy alkalommal figyeltek meg hasonló idokülönbséget gammasugár-robbanásnál, és a magyarázatára az asztrofizikusok több elméletet is felállítottak, többek között a robbanás környezetével kapcsolatban, így például feltételezték, hogy egy fekete lyuk volt a közelben, amely eltorzítja a tér-ido fogalmat.

Ez a robbanás egész sor kérdést vet fel" Peter Michelson szerint. "Néhány év múlva megfelelo minták állnak majd a rendelkezésünkre, amelyek révén talán megtaláljuk a válaszokat,a munkákat a németországi Max Planck Intézet munkatársa, Jochen Greiner irányította, az adatok elemzésében és értelmezésében több francia intézet (CNRS, CEA, a párizsi Diderot Egyetem és az INSU) is részt vett.

A gammasugárzás a legnagyobb energiájú csillagközi folyamatokhoz kapcsolódik, foként galaxisból való aktív atommagok kilökodésekor, szupernovák maradványaiban és pulzárok (gyorsan forgó, eros mágneses térrel rendelkezo neutroncsillagokban) figyelheto meg.