Roswelli Dokumentum 1.

A második világháborút követo években az Egyesült Államok kormánya számos olyan eseménnyel szembesült, amelyek megjósolhatatlanul változtatták meg jövojét, és ezzel együtt az emberiség jövojét is. Ezek az események olyan hihetetlenek voltak, amelyek felülmúltak minden elképzelést. A meglepett Truman elnök és fo katonai vezetoi szinte tehetetlennek érezték magukat, miután éppen megnyerték a történelem legpusztítóbb és legköltségesebb háborúját. Az Egyesült Államok kifejlesztette, használta, és egyetlen nemzetként birtokolta az atombombát, amely egymagában képes volt bármilyen potenciális ellenfelet, vagy akár magát a Földet elpusztítani. Ebben az idoben az Egyesült Államok rendelkezett a legjobb gazdasággal, a legmagasabb életszínvonallal, a legnagyobb befolyással, valamint birtokolta a történelem legnagyobb és leghatékonyabb hadseregét.



Csak elképzelni tudjuk a zavarodottságot, amikor az USA kormánya arról értesült, hogy egy idegen lények által vezetett urhajó zuhant le az Új-Mexikói sivatagban.

1947 januárja és 1952 decembere között legalább tizenhat lezuhant vagy leszállt idegen hajó, hatvanöt idegen holtteste és egy élo idegen került a kormány birtokába. További egy idegen urhajó robbant fel, de ebbol semmi összegyujtheto nem maradt. A fenti események közül tizenhárom az USA határain belül történt, nem számítva a levegoben megsemmisült hajót. A tizenháromból egy Arizonában, tizenegy Új-Mexikóban és egy pedig Nevadában volt. Három más országokban történt. Ezek közül egy Norvégiában, ketto Mexikóban volt. Az UFO-észlelések száma olyan nagy volt, hogy azok komoly kivizsgálása az akkori eszközökkel lehetetlen volt.

Idegenek földi jelenléte

Egy idegen urhajót találtak 1948. február 13-án egy fennsíkon az Új-Mexikóban található Aztec közelében. Szintén az errefelé található Hart Canyonban találtak egy másik hajót 1948. március 25-én. Átméroje harminc méter volt. A két hajóból összesen tizenhét idegen testét gyujtötték össze. De ennél nagyobb felfedezés volt az, hogy mindkét jármuben nagyszámú emberi testrészt tároltak. A beavatottakon paranoia lett úrrá, a történteket titkosították. A biztonsági intézkedések szigorúbbak voltak a Manhattan-tervezet (az atombomba eloállítása) számára foganatosítottaknál. Az elkövetkezo években ezek az események voltak a világ történelme során legszigorúbban orzött titkok.

Amerika tudósaiból egy különleges csoportot állítottak össze a Sign (=jel) -tervezet számára 1947 decemberében a jelenség tanulmányozására. Ezt a titoktartás leple fedte be. 1948 decemberében a Sign-projektbol létrehozták a Grudge (=harag, neheztelés) -tervezetet. Ennek során a félreinformálás céljából létrehozták a Blue Book (kék könyv) kutatást. Tizenhat kötetnyi anyagot gyujtöttek össze, közte a közvélemény számára is ismert vitatható "Grudge 13"-at. "Blue Teameket" hoztak létre a lezuhant urhajók, élo és halott idegenek begyujtésére. Késobb, a Pounce-projekt során ezekbol alakították meg az Alfa-csoportokat.

Az Egyesült Államok Légiereje és A CIA kezelte az idegenekkel kapcsolatos titkokat. A CIA-t valójában elnöki parancsra hozták létre eloször Central Intelligence Group (Központi Hírszerzo Csoport) néven kizárólag az idegen jelenlét kezelésének céljából. Késobb az NSA-t (Nemzeti Biztonsági Ügynökség) hozták létre a hírszerzés, és különösen az idegenek tevékenységének felügyelete céljából. Egy sor elnöki és BT-utasítás a CIA-t lassan elvonta a kizárólagos hírszerzési feladatoktól, és "jóváhagyta" számára titkolt tevékenységek során végrehajtott közvetlen akciókat mind otthon, mind külföldön.

Információgyujtés

1947. december 9-én Marshall, Forrestal és Patterson miniszterek, valamint a Külügyminisztérium államigazgatási testületének igazgatója, Kennan sürgeto ösztönzésére Truman jóváhagyta az NSC-4 kiadását, amelynek "Hírszerzéssel kapcsolatos rendelkezések" volt a címe.

Külföldi és katonai hírszerzés, 1. könyv, "A vizsgálóbizottság végso jelentése a (különös tekintettel az idegen tevékenységgel kapcsolatos) kormányrendelkezések tanulmányozásáról", Az Egyesült Államok Szenátusa, 94. Kongresszus, 2. ülésszak, 94-755. számú, 1976. április 26-i jelentés 49. oldalán a következo áll: "Ez a direktíva felhatalmazza a külügyminisztert a kommunizmus ellen történo nemzetközi hírszerzés koordinálására." Az NSC-4, NSC-4A titkos mellékletei titkolt lélektani hadviseléssel kapcsolatos tevékenységek végrehajtására utasították a Központi Hírszerzés igazgatóját az NSC-4-ben megfogalmazott célok érdekében. A CIA számára a titkos muveletek végzésére eloször biztosított hatalom nem tette lehetové azok koordinálását és engedélyezését. Egyszeruen csak utasították a Központi Hírszerzést "a titkos muveletek végrehajtására és azok eredményeinek ellenorzésére a Külügyminisztériumon keresztül, hogy azok összeférnek-e az amerikai politikával."





Késobb az NSC-10/1 és NSC-10/2 lépett az NSC-4 és NSC-4A helyére, és ezek méginkább kiterjesztették a titkolt muveletek lehetoségeit. Az NSC-10/1 és NSC-10/2 jóváhagyta az illegális és extra-legális eljárásokat. Az NSC-10/1 alatt létrehoztak egy koordináló csoportot a titkos tervezetek áttekintésére, de nem azok engedélyezésére. Ez a csoport titokban az idegenekkel kapcsolatos tervezetek koordinálásával is meg volt bízva. Az NSC-10/1 és NSC-10/2 biztosította, hogy senki ne tudjon semmit, amíg az adott tervezet vagy muvelet sikeresen véget nem ért. Ezzel gyakorlatilag egy "puffert" hoztak létre az elnök és az adott információ között. A szándék az volt, hogy ez a "közbenso tároló" biztosítsa, hogy az elnök ne tudjon semmirol, ha bármi is kiszivárogna.

Ezt a "puffert" használták az elkövetkezo években, hogy az aktuális elnökök elol sikeresen "elzárják" az idegen jelenléttel kapcsolatos információkat, és csak arról tudjanak, amirol a titkos kormányzat és a hírszerzés akarta, hogy tudjanak. Az NSC-10/2 létrehozott egy titkos bizottságot, amely jelentos tudósokból állt. Ezt még nem az MJ-12 volt. Egy másik NSC-utasítás, az NSC-10/5 körvonalazta a bizottság feladatait. Ezek az NSC és más titkos utasítások tették lehetové az MJ-12 létrehozását négy évvel késobb.

A leplezés elso áldozata

James Forrestal, a védelmi miniszter a titkolás ellen volt. Idealista és vallásos ember volt, aki úgy gondolta, hogy a nagyközönséget is be kell avatni. Amikor elkezdett más pártok és a Kongresszus vezetoivel az idegenekkel kapcsolatos problémákról beszélni, Truman kérte, hogy mondjon le. Sok embernek beszélt a félelmeirol, és jogosan gondolta, hogy figyelik. Azok, akik figyelmen kívül hagyták a tényeket, ezt paranoiának nyilvánították. Késobb azt állították, hogy Forrestalnak idegösszeomlása volt, és felvették a Bethesda Haditengerészeti Kórházba. Valójában az "illetékesek" attól féltek, hogy Forrestal beszélni kezd, ezért el kellett szigetelni, és hitelét kellett rontani. Valamikor 1949. május 22-e kora reggelén CIA-ügynökök egy lepedot csavartak a nyaka köré, a másik végét egy rögzített bútorhoz kötötték, majd kidobták Forrestalt az ablakon. A lepedo elszakadt, Forrestal pedig lezuhant és szörnyethalt. O volt a leplezés egyik elso áldozata.

EBE

A Roswellben elfogott élo idegent EBE-nek nevezték. A Dr. Vannever Bush által javasolt név az Extraterrestrial Biological Entity (földönkívüli biológiai lény) rövidítése volt. EBE hajlamos volt hazudni, és csak egy évvel késobb adott választ a kérdésekre. Fogságának második éve alatt EBE elkezdett megnyílni, és a tole származó információ enyhén szólva is ijeszto volt. Ezen megnyilvánulásainak gyujteménye lett a késobbi "Sárga Könyv" alapja. Fényképek is készültek róla, amik a "Grudge 13-ba" is bekerültek. 1951 végén EBE beteg lett. Az egészségügyi személyzet megfelelo háttérinformáció hiányában képtelen volt betegségének okát meghatározni. EBE szervezete klorofil-alapú volt, a tápanyagokat többé-kevésbé a növényekhez hasonlóan dolgozta fel. Ezért elhatározták, hogy beavatnak egy botanikust. Dr. Guillermo Mendozát bízták meg azzal, hogy próbálja meggyógyítani. Dr. Mendoza 1952 közepéig dolgozott EBE megmentésén, amikor is EBE meghalt. Dr. Mendoza az idegenek biológiájának szakértoje lett.

1952-ben egy hiábavaló kísérlet során az USA segélykérést sugárzott az urbe EBE megmentése és a technológiai fölénnyel rendelkezo idegen faj pártfogásának elnyerése érdekében. Választ nem kaptak, de a jóhiszemuség eredményeként a projekt folytatódott.

Az NSA létrehozása

1952. november 4-én Truman elnök közvetlen utasítására létrehozták a szigorúan titkos Nemzeti Biztonsági Ügynökséget (NSA). Elsodleges feladata az idegenek nyelvének megfejtése volt. Ez a sürgos feladat a korábbi erofeszítések folytatása volt, a kódneve pedig SIGMA lett. Az NSA másodlagos feladata világszerte minden emberi és idegen kommunikáció és adás megfigyelése volt hírszerzési célokból, és az idegen jelenlét titokban tartása. A SIGMA-tervezet sikeres volt. Továbbá az NSA tartja a kapcsolatot a Holdon lévo bázissal és más titkos urprogrammal. Közvetlen elnöki utasításra az NSA nincs alárendelve semmilyen törvénynek. Az NSA számos más feladatot is ellát, és valójában ez a hírszerzés legfontosabb testülete. Ma az NSA kapja a hírszerzésre fordított pénzösszeg 75%-át. Mint ahogy azt a régi mondás tartja: "Ahol a pénz, ott a hatalom". A Központi Hírszerzés csak a közvélemény megtévesztése végett van fenntartva. Az NSA elsodleges célja még mindig az idegenekkel való kommunikáció, de más idegenekkel kapcsolatos tevékenységeket is folytat.

Truman elnök továbbra is informálta szövetségeseit, köztük aSzovjetuniót az idegenekkel kapcsolatos problémákról a roswelli eset óta. Ezazért történt, mert az idegenekrol kiderült, hogy veszélyt jelentenek az emberifajra. Terveket készítettek a Föld védelmére egy esetleges invázió esetére.Nagy nehézséget jelentett a nemzetközi titoktartás fenntartása. Úgy találták,hogy egy külso csoportra van szükség a nemzetközi erofeszítések koordinálásánakelrejtésére. Ennek eredménye volt egy titkos közösség, a "Bilderburgerek"megalapítása. A csoport székhelye Genfben, Svájcban volt. A"Bilderburgerek" lett a titkos világkormányzat, amely ma már mindentirányít. Az ENSZ csak egy nemzetközi vicc.





Egy új elnök

1953-ban másvalaki foglalta el a Fehér Házat. O egy olyan ember volt, aki vezetési lánccal rendelkezo, struktúrált szerkezetu testülethez volt szokva. Módszere a bizottsággal történo irányítás volt. Hozott fontos döntéseket, de csak akkor, ha tanácsadói nem jutottak közös nevezore. Normális módszere a lehetséges alternatívák áttanulmányozása, majd azok közül egy kiválasztása volt. Sok idot töltött a golfpályán. Ez nem volt szokatlan egy olyan embertol, aki a "legfobb szövetséges foparancsnok" beosztásában szolgálta végig a háborút. A beosztás öt csillaggal járt. Ez az elnök Dwight David Eisenhower hadseregtábornok volt.

Elso hivatali éve alatt, vagyis 1953-ban legalább tíz újabb lezuhant urhajót gyujtöttek be huszonhat halott és négy élo idegennel. A tízbol négy Arizonában, ketto Texasban, egy Új-Mexikóban, egy Louisianában, egy Montanában és egy Dél-Afrikában volt. Eközben UFO-észlelések százait jelentették.

Eisenhower tudta, hogy neki kell megbirkóznia az idegenek problémájával. És azt is tudta, hogy ezt a titkot nem fedheti fel a Kongresszus elott. 1953 elején egy barátja, Nelson Rockefeller segítségét kérte, aki a külkapcsolatokkal foglalkozó tanács tagja volt. Eisenhower és Rockefeller elkezdték egy idegeneket felügyelo szervezet létrehozását, amely egy éven belül valósággá is vált. Ekkor született meg az MJ-12 ötlete. Nelson nagybátyjának, Winhtrop Aldrichnek dönto szerepe volt abban, hogy Eisenhower jelöltesse magát elnöknek. Az egészRockefeller-család, velük együtt a Rockefeller-birodalom támogatta Eisenhowert. A Rockefellertol való segítség kérése volt Eisenhower legnagyobb tévedése az USA és talán az egész emberiség jövojét illetoen.

Eisenhower a megválasztását követo elso héten kijelölte Nelson Rockefellert a kormányszervezet elnöki bizottságának élére. Rockefeller volt a felelos a kormány újjászervezését illetoen. A New Deal programok ezentúl egy szervezet, név szerint az Népegézsségügyi, Oktatási és Népjóléti Minisztérium alá kerültek.

A Föld felé

1953-ban csillagászok hatalmas objektumokat fedeztek fel, amelyek a Föld felé tartottak. Eloször aszteroidáknak vélték oket. Késobb bebizonyosodott, hogy csak urhajók lehetnek. A Sigma-projekt idegen rádióadást fogott. Amikor az objektumok elérték a Földet, magas orbitális pályára álltak az Egyenlíto mentén. Több hatalmas hajó volt, valódi szándékuk ismeretlen. A Sigma, késobb pedig a Plátó-projekt képes volt egy leszállást megszervezni a számítógépek bináris nyelvét használva, aminek eredményeként megtörtént a szemtol szembeni találkozás egy másik bolygó idegen lényeivel. A Plátó-projekt feladata volt a diplomáciai kapcsolat felvétele az idegenekkel.

Idoközben ember-kinézetu idegenek vették fel a kapcsolatot az USA kormányával. Ok figyelmeztettek minket az Egyenlíto körül keringo idegenekre, és felajánlották segítségüket spirituális fejlodésünkhöz. Fo feltételként a nukleáris fegyverek leszerelését és megsemmisítését követelték. Visszautasították technológiájuk átadását, azt állítva, hogy spirituálisan képtelenek lennénk kezelni azt. Úgy gondolták, hogy bármilyen új technológiát egymás megsemmisítésére használnánk. Ez a faj azt állította, hogy jó úton vagyunk saját magunk megsemmisítése felé, abba kell hagynunk a Föld és egymás pusztítását, és meg kell tanulnunk harmóniában élni. Ezek a feltételek gyanúsnak tuntek, különösen a nukleáris leszerelés. Az emberek úgy hitték, hogy ennek a feltételnek a teljesítése megfosztana az idegen veszély elleni

védelemtol. A nukleáris leszerelés nem tartozott az USA fo érdekei közé. Az ajánlatot visszautasították.

Késobb, 1954-ben az Egyenlíto körül keringo Szürke idegenek leszálltak a Holloman légierobázison. Kötöttek egy alapmegegyezést. Elmondásuk szerint az Orion csillagkép egyik vörös csillaga körül keringo bolygóról származnak, amelyet mi Betelgeuse-nek nevezünk. Azt állították, hogy bolygójuk haldoklik, és bizonyos ido elteltével már nem lesznek képesek ott élni. Ez egy másik leszálláshoz vezetett az Edwards légierobázison. A történelmi esemény részleteit eltervezték, majd megegyeztek a megállapodás részleteiben. A kérdéses napon az elnököt a bázisra szállították, a sajtótól elnézést kérve pedig azt mondták, hogy az elnöknek fogorvoshoz kellett mennie.

A formális szerzodés aláírása

Eisenhower elnök találkozott az idegenekkel, és létrejött egy megállapodás az idegen nemzet és az USA között. Ekkor érkezett hozzánk az elso idegen követ. A neve és megszólítása "Omnipotent Highness Krlll" ("Teljhatalmú Nagyságos Krlll", ejtsd: Krill) volt. A királyi címek megvetésének hagyománya miatt titokban "Original Hostage Krlll"-nek ("Eredeti Túsz Krlll") nevezték. Az idegenek jelvényét "Háromoldalú Jelnek" hívták. Ez látható az urhajóikon és az egyenruhájukon is. Mindkét leszállást és a második találkozást filmre vették. Ezek a filmek ma is léteznek.

A szerzodés kimondta: Az idegenek nem avatkoznak az ügyeinkbe, és mi sem az övéikbe. Földön való jelenlétüket titokban tartjuk. Ellátnak minket fejlett technológiával és segítenek technológiai fejlodésünkben. Nem kötnek semmilyen megállapodást a Föld egyik nemzetével sem. Korlátozott idoperiódusonként elrabolhatnak embereket orvostani kísérleteikhez és fejlodésünk megfigyeléséhez azokkal a kikötésekkel, hogy az eltérített személyeknek nem esik bántódásuk, visszakerülnek elrablásuk színhelyére, nem fognak emlékezni a történtekre, valamint szabályos idoközönként eljuttatják az MJ-12-nek az összes elrabolt és bármilyen formában idegenekkel kapcsolatba került személyek listáját. Mindkét nemzet fogadja a másik követeit mindaddig, amíg a szerzodés érvényben van. Továbbá megállapodás történt arról is, hogy mind az idegenek, mind az USA egyenként tizenhat fonyi csoportot küld a másikhoz tanulás céljából.





Földalatti bázisok

Az idegen "vendégek" a Földön maradnak, az emberek pedig elutaznak az idegenek származási helyére meghatározott idotartamra, majd visszatérnek. Abban is megállapodtak, hogy az idegenek használatára földalatti bázisokat építenek, valamint két bázist közös idegen-USA használatra. A technológia átadása a közösen használt bázisokon történne. Az idegen bázisokat a Utah, Új-Mexikó, Arizona és Colorado által határolt terület négy sarkába, indián rezervátumok alá telepítenék, egyet pedig Nevadába, ez az S-4 volt, amely kb. hét mérföldre található az 51-es Körzet nyugati határától. Az összes idegen bázis a Tengerészeti Hírszerzési Hivatal (DNI) irányítása alá tartozna, a személyzet, ami ezekben a komplexumokban dolgozik, a Haditengerészettol kapná a fizetését. A bázisok építése azonnal elkezdodött, de késobb az ütem lassult, amíg 1957 végre sikerült elkülöníteni a szükséges pénzt.

Az 51-es Körzet és az S-4

Létrehozták a Redlight (=Vörös Fény) -projektet és elkezdodtek az idegen urhajókkal folyó tesztrepülések. Egy szigorúan titkos létesítmény épült Groom Lake-nél Nevadában a fegyvertesztekhez használt terület közepén. A létesítményt a Haditengerészet irányítása alá rendelték, és a személyzetnek pedig "Q" fokozatú és elnöki engedélyre volt szüksége a belépéshez. Ez azért ironikus, mert magának az USA elnökének sem volt jogosultsága belépni a létesítménybe. Az idegen bázis és a technológia átadása az S-4-nek nevezett területen történt. Az S-4 kódneve "A Hold sötét oldala" volt.

A Hadsereget bízták meg a titkos szervezet létrehozásával, aminek feladata az idegenekkel kapcsolatos programok biztonsága volt. Ez a testület a Nemzeti Felderíto Szervezet (NRO) nevet kapta, székhelye pedig Fort Carsonban, Colorado államban volt. A projektek védelmére kiképzett csoportokat Deltának nevezték.

Egy másik program a Snowbird (Télipinty) nevet kapta. Feladata az volt, hogy a Redlight-projekt keretében tesztelt replüoeszközök észlelése esetén megmagyarázza, hogy azok a Légiero kísérletei voltak. A Snowbird-tervezet által használt repüloeszközök hagyományos technológiákkal készültek, és számos alkalommal mutatták be oket a sajtó elott. Szintén a Snowbird feladata volt a lakosság általi idegen urhajó, vagyis UFO-észlelések félremagyarázása. A Snowbird-program nagyon sikeres volt, és a lakossági bejelentések szilárd ütemben csökkentek az utóbbi évekig.