Bár a legtöbb tárgy istenek tulajdona volt a mítoszok szerint, valószínű, hogy nagy részük templomokban őrzött kegytárgyakra utal. Zeusz villámairól, Poszeidón szigonyáról, Pandora szelencéjéről és még megannyi eszközről olvashatsz, melyekkel a görög mitológiákban bizonyára találkoztál már. Természetesen egyetlen egy tárgyat sem találtak meg, még is úgy érezzük: ez egy nélkülönözhetetlen téma a Varázslatos ereklyéink című rovatunkban.

Admétosz fogata.

Alkésztisz királylány apja azt a kikötést adta leánya kérőinek, hogy olyan fogattal érkezzenek, melyet egy oroszlán és egy medve (vagy vaddisznó) húz egymás mellett. Admétosz Apollón isten segítségét kérte, aki szívesen segített neki, mert Admétosz méltányos volt vele mikor az isten a szolgálatában állt. Így hát Admétosz megjelent a fogatot hajtva és elnyerte Alkésztisz kezét.

Aigisz.

Amaltheia kecske bőréből készült pajzs, amit Zeusz hálából készített a kecske halála után. Az isten gyakran használta csatában, egyik mellékneve is "aigisztartó" lett.

Mások szerint az aigisz Zeusz, a főisten és lánya, Athéné öltözéke. Rövid köpenyféle arany rojtokkal, általában a vállukon viselték.Az aigisz zeusz hatalmának szimbóluma, megvédi az istent és megrémíti
az ellenségeit. Héphaisztosz, az istenek kovácsa készítette Zeusznak, de később Athéné mindennapi öltözékévé vált. Képeken Athéné aigiszét kígyókkal díszatett mellvértként vagy pajzsként ábrázolták, nem ritkán Medúza-fővel, ami azonnal kővé változtatta az istennő ellenségeit. Az öltözéket néha más istenek is viselték (pl. Démétér).

Achilleusz pajzsa.

Miután Akhilleusz egy összecsapásban elvesztette vértezetét és fegyvereit Trója alatt, anyja, Thétisz újak készíttetett neki Héphaisztosszal, az istenek kovácsával. A pajzs különösen szép lett, leírására külön éneket szentel Homérosz. Az egyszerű nép munkáját és hétköznapjait jeleníti meg békeidőben, több körben. A pajzs erős lett és nagyon szép munka.

Álomdoboz.

Kicsiny ládikó, melyet az Alvilágból kellett Pszükhének fölhoznia, hogy elnyerhesse Aphrodité áldását az Erósszal kötött házasságára. A dobozka halálos álmot rejt: ha kinyitják (ezt tette Pszükhé is), az ember szemére száll és ott marad, az áldozat pedig elalszik örökre. Csak egy istenség fejtheti le onnan (ezt tette Erósz is) és teheti vissza a dobozba.

Ambrózia.

A görög és római istenek eledele, vagy (más mítoszok szerint) az istenek illatszere vagy kenőcse. Egyesek szerint a galambok hordják fel az Olümposzra.

Aphrodité fogata.

A szépség és szerelem istennője saját, csodálatos arany fogatán utazott, melybe szent állatai, galambok és verebek voltak befogva. Mivel a szerelem istennője nagyon könnyű volt, ezek a kis állatok vontatták kocsiját a légen át, ha valami dolga támadt az Olümposzon kívül. (ld. Istenek kocsijai)

Aphrodité öve.

Szépséges arany öv, melyet a szerelem istennője hordott és féltékenyen őrzött. Csodálatosan széppé tette viselőjét.

Apollón fogata.

Apollón fogata elé fehér lovak voltak befogva. (ld. Istenek kocsijai)

Apollón íja.

Aranyból készült íj a hozzá tartozó nyilakkal. Apollón ezzel járt vadászni és harcba egyaránt, a nyilak sohasem tévesztettek célt.

Apollón lantja.

A hangszert az isten Hermésztől kapta cserébe a két megevett tehenéért. Az első lant a világon, Hermész találta fel és készítette teknősbéka páncéljából. Apollón csodálatosan tudott rajta játszani, ezzel lett a múzsák vezetője.

Aranygyapjú.

Az Athamasz Iólkoszi király nyájához tartozó aranygyapjas kos bőre. Phrixosz és Hellé az ő segítségével menekült Kholkiszba. Phrixosz ott a gyapjat egy sárkány őrizetére bízta. Sok évvel később expedíció indult a visszaszerzésére Iólkoszból: a híres Argonautika. Az Argó és hajósai sikerrel visszahozták a gyapjat és Zeusz szentélyében helyezték el. A Kos csillagképben látható az égbolton.

Argó.

Az aranygyapjú visszaszerzésére
szerveződött expedíció hajója. Építője, az athéni Argosz után kapta a
nevét. Harmincevezős, könnyű és csodálatosan megépített alkotmány
volt. Miután az argonauták sikerrel teljesítették küldetésüket, a hajót
Poszeidón iszthmoszi templomában helyezték el, de egy idő után már csak a
tatja állt ott, mivel az orr-rész Iászón halálát okozta és ezzel ne volt méltó
arra, hogy egy templomban álljon. Mikor kifosztották Poszeidón szentélyét i.e.
146-ban, az Argó eltűnt. Három részben látható az égbolton is: Hajógerinc
(Carina), Hajófar (Puppis) és a Vitorla (Vela). Az északi féltekéről
azonban csak részben vagy egyáltalán nem látható.

Ariadné fonala.

A mára már szállóigévé vált aranyfonal
eredetijét a krétai Minósz király és Pasziphaé királynő lánya, Ariadné
ajándékozta Thészeusznak, hogy épségben kitalálhasson a krétai Labirintus
útvesztőjéből. A gombolyagnyi aranyfonál mára a jó megoldás, a
segítség szimbólumává vált, bár az eredeti tárgy még külön varázserővel
nem rendelkezett.

Ariadné koronája.

Miután Thészeusz hűtlenül elhagyta
Naxosz szigetén, Ariadné királylányra Dionüszosz talált rá, és feleségül vette.
Csodálatos koronát is tett a fejére, amelyet később az égboltra emelt
csillagképként: ez a Corona Borealis, az Északi Korona.

Arthemisz fogata.

A vadászat szűz istennőjének
fogatát unikornisok (egysz*rvúak) húzták, ha nem gyalogosan járta az erdőt
nimfái élén. (ld. Istenek kocsijai)

Arthemisz íja.

Arthemisz íja egyesek szerint ezüstből,
mások szerint aranyból volt. Ez volt első kívánsága, mikor Zeusz
megkérdezte, mit szeretne kapni: olyan íjat és nyilakat, amilyenek a bátyjának
is vannak. Mivel azonban Arthemisz Hold-istennő, íja és nyilai
ezüstből készültek. Akárcsak Apollón fegyvere, ezek sem tévesztettek célt
soha, de fájdalom nélkül öltek.

Athéné tükörpajzsa.

Mikor Perszeusz, a görög hős Medúza ellen indult, Athéné figyelmeztette, hogy ne nézzen a szörnyetegre, mert menten kővé változik az iszonyattól. A gorgó tükörképe azonban nem tehett kárt benne, így hát Athéné a saját tükrös pajzsát tartotta Perszeusz elé, és a hős abban figyelte ellenfelét, akit sikerrel legyőzött.

Dionüszosz fogata.

A bor és mámor görög istenének fogatát párducok húzták, ezt vette körül őrjöngő csapata. (ld. Istenek
kocsijai)

Eileithüia lánca.

Kilenc rőf hosszú színarany lánc, melyet az istennő azért kapott többi nőtársától, hogy Apollónt világra segítse.

Erósz fogata.

A szerelem istenének fogatát, ha éppen abban utazott és nem szárnyain repült célja felé, leopárdok vontatták. (ld. Istenek kocsijai)

Erósz nyilai.

Erósz, a szerelem kis istene egy arany íjjal és a hozzá való nyílvesszőkkel volt felszerelkezve. A nyílvesszők között voltak aranyhegyűek (ezek szerelmet keltettek annak szívében, akit eltalált vele) és ólomhegyűek (ezek fásulttá tették az áldozatot minden szerelem ellen). Erósz saját belátása (és néha más istenek kérése) szerint lőtte célba ezeket a gyerekded játékszernek tűnő nyilakat, amik azonban nem egy halandó végét okozták. Az istenek pedig jobban tették, ha illendően meghálálták Erósz játékát - mert bizony őket sem kímélte.

Hádész sisakja.

A küklopszok készítették a legidősebb
fiúnak a gigászok elleni harcra. Láthatatlaná tette viselőjét.

Héphaisztosz csapdája.

Mikor Héphaisztosz rájött, hogy felesége megcsalja, egy nagyon vékony és finom, ám annál erősebb vashálót készített és felakasztotta az ágya fölé. Mikor aztán Árész lehevert Aphroditével az ágyra, a háló lehullt és foglyul ejtette őket úgy, hogy mozdulni sem tudtak.

Héphaisztosz fogata.

A sánta kovácsisten, mivel a járás fárasztotta, szintén fogatban utazott, melyet kutyái húztak. (ld. Istenek kocsijai)

Héphaisztosz szerszámai.

Héphaisztosz, a sánta kovácsisten nem
mindennapi szerszámokkal készítette az istenek kincseit és fegyvereit: eszközei
épp úgy mágikusak voltak, mint az általa készített fegyverek. Egy gondolatára
működésbe léptek, és nem volt szüksége rá, hogy mindent saját két kezével
készítsen el.

Héphaisztosz trónja.

Mikor a fiatal Héphaisztoszt visszacsalogatták az égbe, készített egy trónt, és gyönyörűen feldíszítve
felajánlotta anyjának. Mikor Héra beleült, titkos zárak léptek működésbe és odakötözték az istennőt a trónhoz, aztán az egész alkotmány felemlkedett és ledegett a levegőben. Csak akkor oldotta fel a varázslatot, mikor feleségül kapta a szépséges Aphroditét.

Héra pálcája.

Héra királynői jogara egy kakukkal díszített pálca, annak a jelképe, hogy sikerült a csalfa madarat (Zeuszt) megszelidítenie.

Héra szépségírja.

Különleges kenőcs, melyet Héra saját szépségének ápolására használt. Hekaté lopta el tőle és Europénak adta.

Héra zárja.

Héra csináltatott egy különleges zárszerekezetet az ajtajára: csak ő tudja kinyitni, senki más. Héphaisztosz műve.

Hermész saruja.

A tolvajok és kereskedők istenét az olümposziak hírnökké léptették elő, így hát fontos volt, hogy minél gyorsabban megvigye az üzeneteket. Saruinak szárnyak voltak a sarkához erősítve, így gyorsabban futott és könnyen szállt a levegőben is.

Heszperidák almái.

Az Ókeanoszon túl állt Héra kertje, melyben aranyalmafáit őrizte. Ezeket a különleges fákat Gaiától kapta nászajándékba, és egy sárkánykígyó, Ladón őrizetére bízta. Ladónon kívül azonban ott voltak még a heszperidák, az alkonyat istennői, akik öntözték a fákat és vigyáztak a gyümölcsre.

Hippolüté öve.

A Hippolüté nevű amazonkirálynő híres, csodálatosan kidolgozott öve.
Héraklész egyik munkája volt, hogy elhozza, és ehhez meg kellett ölnie a
királynét, aki pedig szerette.

Ikhór.

Az ókori görög istenek ereiben keringő szivárványszínű, fénylő folyadék. Tulajdonképpen az istenek vére.
Homérosz utal rá az Íliászban, amikor Aphrodité istennő megsérül a harctéren.

Istenek kocsijai.

Az istenek és a görög hősök kétkerekű, nyitott, valamilyen állatok által voltatott kocsikat hajtottak.
Ezt a járművet még Erechtonius találta fel, hogy sárkány-lábait elrejtse a kíváncsi szemek elől. A hősök általában lovakkal húzatták fogatukat, míg az istenek más állatokat fogtak a kocsijuk elé.

Kadokheosz.

Pálca szárnyakkal a tetején és két kígyóval.Az ókori Görgországban a hírnökök és követek tisztségük jelképeként viselték. A személyük sérthetetlenségét jelezte, mivel az istenek hírnökének Hermésznek
attribútuma volt. Az istennők hírnöke, Írisz hasonló pálcát hordott a kezében. Hermész a pálcát Apollóntól kapta cserébe a világ első lantjáért.

Rómában a pálca Mercurius isten jelképévé vált. Aszklépiosz, a gyógyítás görög istene egy kígyóval díszített pálcát hordott, amit akadokheosznak is neveztek, és a gyógyítás jelképévé vált. Mára már az ameriaki hadsereg és haditengerészet egészségügyi szervezetének jelképe is.

Kornukópia.

Bőségsz*ru. A Zeuszt tápláló Amaltheia kecske sz*rvából készült, és sohasem fogyott ki belőle az étel és ital. Zeusz Eirénére, a béke istennőjére bízta - más mítoszok szerint Amaltheia nimfára.

Kübelé fogata.

A Görögországban nagy népszerűségnek örvendő kis-ázsiai anyaistennő fogatát szent állatai, oroszlánok húzták. Mások szerint párducok voltak a hámba fogva. (ld. Istenek kocsijai)

Kükeón.

Árpából készült, mentával kevert üdítő ital.

Médeia kenőcse.

Médeia első találkáján Iászónnal egy kis tégely kenőcsöt húzott elő az övéből, amely rendkívül hasznos volt: megóvott a tűztől.

Medúza fogata.

Medúza fogatát egyesek szerint, csakúgy mint Ceresét, szárnyas sárkányok vontatták. (ld. Istenek kocsijai)

Nektár.

Az ókori görög és római istenek itala.

Orpheusz lantja.

Orpheusz Kalliopé múzsa és Apollón isten fia volt, a leghíresebb görög dalnok, Thrákiából. Olyan csodálatos zenét tudott előcsalni a hangszeréből, hogy az állatok táncra perdültek, és még az alvilág urai és szörnyei is elsírták magukat. Mikor felesége meghalt, és nem tudta őt visszahozni a halálból, Orpheusz a tengerbe dobta lantját, mely Leszbosznál ért partot. Azóta Leszbosz a költészet szigete, a lant pedig egy
csillagkép az égbolton.

Pandóra szelecéje.

Epimétheusz tulajdonában állt egy szelence, melyet tilos volt kinyitni, és ezt a feleségének, Pandórának is a tudtára adta. Csakhogy Pandórát éppen azért teremtették az istenek, hogy megbosszulja az embereken a tűz megszerzését. Felnyitotta a szelencét és kiröppentek belőle a bajok, betegségek, öregség és a halál, és mire az ijedt lány visszacsapta a doboz tetejét, már csak a reménység maradt benne.

Pán sípja.

Pán sípja egyszerű, kedves pásztorzenét játszik. A rémisztő külsejű isten elől menekülő nimfa, Szürinx változott ijedtében náddá. Pán bánatában leszakított egy csokor nádszálat és azokból készítette el az első pánsípot, vagy görögül szürinxet.

Poszeidón fogata.

A tenger istenének fogatát, ha azon utazott a hullámok tetején, fehér lovak húzták, melyek a hullámokat jelképezik. Arany sörényük volt és ambróziát ettek az istállóban. Mások szerint a fogatot kelpik, vagyis félig ló, félig hal lények húzták. (ld. Istenek kocsijai)

Poszeidón szigonya.

Szintén a küklopszok műve a gigászok elleni harcra. Az isten ezzel kavarja fel a tenger vizét és ezzel is csendesíti le. Ha a földbe döfi, forrás fakad vagy földrengés keletkezik.

Prokrusztész ágya.

Az ágy egy Prokrusztész nevű óriásé volt, aki minden gyanútlan utazót hellyel kínált rajta. Akinek lelógott valamije ez ágyról, annak lenyeste a kilógó részét, aki pedig túl kicsi volt bele, azt addig nyújtotta, míg hosszában végig nem érte. Thészeusz végzett a kegyetlen óriással. Saját ágyán levégta a lelógó fejét.

Prométheusz gyűrűje.

Mikor Prométheusz megszabadult kötelékeitől, Zeusz arra kötelezte, hogy egy kis gyűrűt hordjon benne a kaukázus egy kövével, hogy örökké emlékezzel a szenvedéseire, amiket ott élt át. Vasgyűrű volt.

Thyrsus.

A pálca, ami Dionüszosz és követőinek jelképe. Tetején fenyőtoboz díszeleg, és az egész be van fonva
szőlő- és borostyánlevelekkel.

Triton kürtje.

A tengeri isten félig ember, félig hal. Ha kürtjébe fúj, gyűlésre hívja a tenger népét vagy éppen vihart kavar. A kürt hatalmas, öblös zengésű kagylókürt.

Zeusz fogata.

Az istenek királyának hintóját vagy fogatát szent állatai, a sasok húzták, ha elintéznivalója támadt és elhagyta az Olümposzt. (ld. Istenek kocsijai)

Zeusz labdája.

Kicsiny arany labda, amivel Zeusz játszott Krétán, gyermekkorában. A labda Aphrodité birtokába került, aki Erósznak ajándékozta cserében azért, hogy az isten szerelemre lobbantja Médeiát Iászón iránt.

Zeusz villámai.

A küklopszok villámokat készítettek Zeusz számára fegyverül a gigászok elleni harcra. Később a köteg villám, amelyeket a főisten dárdaként használt, Zeusz jelképe lett.